A Nyugdíjas Vízitársulati Vezetők Klubja 2016. szeptember 21-22-én Tatabányára és Tatára látogatott.

Tatabányán először arról győződtünk meg, hogy mit lát a Turul, azaz felmentünk a völgyből sokszor megcsodált szoborhoz. Sőt egy kis gyalogtúrát téve a Szelim barlangot is megnéztük. A tatai programban az Öreg-tó megismerése volt az első programpont (természetesen hajóról, Molnár András tatai szakaszmérnök szakszerű vezetésével). Hajóval mentünk a várba, ahol a kellemes napsütésben a várudvaron és a tó töltésén sétálva ismerkedtünk a zsiliprendszerrel. De volt városnézés is, korunkra való tekintettel: kisvonattal. Nagyon kellemes helyet találtunk főhadiszállásul: az Öreg-tó Club Hotelt. Itt nem csak étellel és itallal láttak el minket, de kaptunk egy olyan "klubszobát" is, ahol a résztvevők teljes köre (a "becsempészett üdítőkkel") végeláthatatlan beszélgetést folytathatott.

A kirándulásról és a "klubéletről" Balogh Jóska fotói alapján tudunk némi ízelítőt nyújtani.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Taták Tatán

Nyugdíjas korú nagypapák és nagymamák látogattak Tatára 2016 őszén. Ez persze sokaknak nem hír, de annál inkább a Nyugdíjas Vízitársulati Vezetők Klubja tagjainak és úgy általában a még működő vízitársulatoknak. A 2008-ban megalakult Klubnak ez a sokadik rendezvénye, ahogy mondjuk, már annyit utaztunk együtt, hogy azt egy kisebb utazási iroda is megirigyelhetné. És persze Tata, a vizek városa különösen vonzó a vízzel foglalkozó nyugdíjas szakembereknek.

Volt Tatán is vízitársulat az 1990-es évek közepéig, aztán sajnálatos módon megszűnt. A társulat Tata környéki területét a Komáromi Vízitársulathoz csatolták. Ennek a társulatnak a nyugdíjas igazgatója, Sándor Gábor szervezte a Klub tatai programját, hiszen a térség kiváló ismerője.

Már ahogy megérkezés után kinéztünk a Grill étterem ablakán, a szikrázó napsütésben láthattuk a tavat. A délutáni hajózás csak fokozta az élményt. Az Öreg-tó, az ország első mesterséges halastava és napjainkban is jelentős vízfelülete az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében és üzemeltetésében van. Az Igazgatóság Tatai Szakaszmérnökségének vezetője, Molnár András aközben adott ismertetőt a tóról, a kapcsolódó vizes élőhelyről és a vízgazdálkodási munkákról, miközben éppen a tavon hajóztunk. Tata nevezetes épületeinek egy része a vízről kiválóan látható, kattogtak is a fényképezőgépek (mondtuk volna régen), de ezek a modern készülékek és mobiltelefonok már inkább csak zümmögnek.

A Klub a tatai kirándulásának „főhadiszállásául" az Öreg-tó Club Hotelt néztük ki. Ebben is nagy szerepe volt Sándor Gábor kollégánknak. Az ö javaslatára jöttünk ide és nem bántuk meg! Már az előkészítő megbeszélések során látszott, hogy a Hotel és az Étterem vezetése teljesen profi, rövidesen félszavakból értetettük egymást. Így aztán könnyű volt megállapodni az szállodai és éttermi szolgáltatásokról. De az igazi nagy segítség az volt, hogy a sétahajózást és a kisvonatozást is megszervezték nekünk.

Na, a kisvonat! Számos klubtagunknak van olyan élménye, hogy elindultak – gyalog – várost nézni, aztán találtak egy kisvonatot és végül vonatozás lett a sétából. A Nyugdíjas Klub ennek gondosan elébe megy: ahol lehet, már eleve kisvonatozással történik a városnézés!

De visszatérve az Öreg-tó Club Hotelhez, az egész program előkészítése során kiváló, korrekt kapcsolatot tapasztaltunk. Az ma már természetes, hogy elektronikus levelezéssel sok mindent el lehet intézni, de nyilvánvaló, hogy ehhez olyan partner is kell, mint a Hotel vezetése.

Megérkezvén a Hotelhez szépen leparkoltunk és mikor klubtagjaink a recepcióhoz értek, azonnal kezükbe is nyomták a szobakulcsot. De még mielőtt valaki valamilyen szabálytalanságra gondolna, már hetekkel korábban begyűjtöttük és elküldtük a szükséges adatokat, a szobabeosztást. Így aztán gördülékenyen ment a szálláshelyek elfoglalása.

Klubunk eléggé speciális abból a szempontból, hogy a nyugdíjas vízitársulati vezetők az ország legkülönbözőbb pontjaiból kerültek ki Mátészalkától Nagyatádig, Tapolcától Békéscsabáig. Így aztán a legfontosabb programpont a sok szép és érdekes látnivaló mellett az egymással való beszélgetés. Tagjaink évtizedeken keresztül hazai és külföldi továbbképzéseken, értekezleteken, szakmai utakon és védelmi felkészítéseken voltak együtt, tehát jól ismerik egymást, hasonló gondolkodásúak. Nyugdíjba vonulásukkal ez a kapcsolat szakad meg, a Klub ezt a kapcsolatot igyekszik fenntartani, pótolni.

Az Öreg-tó Club Hotel vezetésétől a beszélgetés helyszínéül két ajánlatot kaptunk: az éttermet és egy különtermet. Húsz évvel ezelőtt még gondolkodás nélkül az éttermet választottuk volna, mert produkálni tudtuk volna a nyitva tartás rentabilitásához szükséges „fogyasztást". Ma azonban – ahogy azt kedves hozzátartozóink megállapítják - már se enni, se inni nem tudunk úgy, mint régen (sőt negyed annyira se! – mondják a rossznyelvek). Így aztán a különtermet választottuk és ezt nagyon jól tettük. Ilyen jó sikerült klubdélután-klubeste régen volt: mindenki beszélgetett mindenkivel, nem volt „fogyasztási kényszer", bár azt nem mondjuk, hogy néhány feles meg sör nem fogyott el!

Szépen, csapatostul vonultunk le az étterembe a vacsorához, ahol újabb meglepetés várt minket. A különterem hosszú asztala pontosan az az elrendezés volt, amit a legjobban szeretünk, hogy így egy asztalnál ülve ehessen, ihasson az egész társaság. És hát a kaja minősége és mennyisége is minden szempontból kielégítő volt. De vacsora után még egy meglepetés történt: előkerült Babineczék krémese. Már az is csoda, hogy tudták Pomázról Tatára úgy elhozni a krémest, hogy annak nem lett semmi baja, teljesen „ehető" maradt.

Másnap reggel aztán egy nagyon kellemes reggeli elfogyasztása után mentünk kisvonatozni. Ebben viszont mi vagyunk profik: előkerültek a szél anorákok, széldzsekik, hogy a kicsit csípős menetszélben se legyen senkinek se baja.

Összességében nagyon kellemes két napot töltöttünk Tatán! Erre a beérkezett visszajelzések egyértelműen utalnak. Köszönhető ez az időjárás felelős Sándor Gábornak, aki kitalálta, megszervezte a programot, a kellemes környezetnek és nem utolsó sorban a profi vendéglátásnak, amelynek fő részese az Öreg-tó Club Hotel csapata volt.

Fehér Ferenc

 

< Előző		Következő >