TIRVízitársulatokTársulatok írtákVértesaljai VízitársulatVértesaljai Vízi Társulat alapszabály 2010-04-16

Vértesaljai Vízi Társulat alapszabály 2010-04-16

VÉRTESALJAI VÍZI TÁRSULAT

 

ALAPSZABÁLYA

 

A vízitársulatokról szóló 2009. CXLIV. törvény 62. § (1) a) pont rendelkezése szerint a törvény hatálybalépésekor már működő, bejegyzett vízi Társulatok 2010. december 31-ig kötelesek alapszabályukban a szükséges változásokat átvezetni, ezért a Vértesaljai Vízi Társulat (a továbbiakban: Társulat) küldöttgyűlése a törvény előírásait figyelembe véve alkotja meg a jelen alapszabályát, azzal, hogy egyidejűleg a korábbi alapszabály valamennyi rendelkezése hatályát veszti.

 

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. §

A Társulat elnevezése és székhelye

 

/1/ A Társulat elnevezése: Vértesaljai Vízi Társulat

 

/2/ A Társulat székhelye: 8061 Mór, Mikes K. u. 4.

 

/3/ A Társulat megalakulásának időpontja: A Társulat két jogelőd Társulat (Mórvidéki Vízrendezési és Talajvédelmi Társulat (alakult 1966. aug. 4.) és a Válvölgyi Vízi Társulat (alakult 1968. aug. 30.) 1976. március 31-én történt egyesülésével alakult.

 

/4/ A Társulat körbélyegzője:

körirat alakjában a Társulat elnevezését, középen a Társulat székhelyét tünteti fel.

 

/5/ Jegyzett tőkéje: 170.090.000,- Ft

 

/6/ Társulati művek megnevezése: Dolosdi-ér, Súri vízfolyás (a vízfolyás rövidítése a továbbiakban: vf), Feketeberki vf., Feketeberki vf. m.ág, Aka-Nagyvelegi vf., Farkastorki árok, Hancsákosi árok, Öregtárnoki árok, Tárnoki vf., Tímári vf., Tímári vf. m.ág, Sövénykuti patak, Szárazréti árok, Magyarkuti rétárok, Mór-Bodajki vf. felső, Dobosi felső árok, Dobosi alsó árok, Káposzta-ér, Kút-ér, Csóka hegyi vf., Bodajki határárok, Csókakői ér, Csókakői ér I.sz.m.ág, Csókakői ér II.sz.m.ág, Bodajk-F.csurgói vf., Igari vf, Igarpusztai árok, Magyaralmási vf., Magyaralmási községi árok, Sárkeresztesi vf., Laposi árok, Cina patak, Iszkaszentgyörgyi árok, Posza patak, Ős Gaja malomcsatorna, Guttamási vf., Isztiméri vf., Kertaljai árok, Balinkai ér, Angeli ér, Tótréti ér, Sikátori ér, Mecséri ág, Páskomi ág, Igari m.ág, Szélvölgyi árok, Mohai árok, Csurgói árok, Martonvásári vf., Ancsai árok, Martonvásári vf.m.ág, Hársasvölgyi árok, Bányavölgyi árok, Pácaljai árok, Baboshegyi árok, Csordakúti árok, Csordakúti árok I.sz.m.ág, Csordakúti árok II.sz.m.ág, Tükröspusztai vf., Gyűrűsaljai árok, Csúcshegyi árok, Váli határárok, Tabajdi vf., Beregkuti vf., Dombosaljai árok, Birkás árok, Vértesboglári vf., Bodméri vf., Sósi ér, Mandulási árok, Váli víz felső, Marianna völgyi árok, Malomcsatorna, Kiskút ér, Kenderesi árok, Szent víz, Császárvíz övárok, Ürgemajori árok, Kelta árok, Császárvíz felső, Pázmánd patak, Cibulka ér, Csontréti patak, Sukorói ér, Sukorói ér m.ág, Laposhegyi árok, Pákozdi ér, Pákozdi ér m.ág, Bella patak, Rovákja felső, Rovákja felső m.ág, Fácánosi árok, Tiszta víz, Forrás patak, Burján patak felső, Körösberki vf., Farkastorki m.ág, Hajmás patak, Gyertyánosi ér, Által ér, Szőkehegyi vf., Szárazhegyi vf., Pusztavám patak, Sárosberki vf., Árki vf., Éger patak, Újtelepi árok, Szépvíz ér, Velence A-1 árok, Pettend határárok, Laposhegyi árok m.ág, Sóstói ér, Pátkai árok, Szélhosszai árok, Kertaljai árok, Alcsúti árok, VIB-3 árok, Ereszvényi árok, 21sz.árok Sövénykúti m.ág felső, I.sz.árok Szárazréti m.ág, Páskomi árok, Kisnémetegyházi árok, Téglagyári patak, Sövénykuti m.ág, Kisegyházi patak, Tordasi árok, Zúgó árok, VR-2 árok, Kisfaludi árok, Kecskehegyi vízelvezető, Hétkúti árok, Vasztélypusztai árok, Gánti árok.

 

2. §

A Társulat célja, feladatai

 

/1/ Működésének célja: alapvető célja, hogy tagjai érdekében működési területén a 2009. CXLIV. törvényben és az alapszabályban meghatározott közfeladatait ellássa.

 

/2/ Szervezeti formája: A Társulat jogi személyiséggel rendelkező – munkaszervezet nélküli – közhasznú gazdálkodó szervezet, amely más gazdálkodó szervetté nem alakulhat át.

 

/3/ A Társulat közfeladatként a működési területén, a Társulati műveken területi vízrendezési, vízkárelhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat lát el, közcélú vízilétesítményeket hoz létre, karbantartási és üzemeltetési feladatokat lát el. Működési területén környezetvédelmi, természetvédelmi, táblán, illetve üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatási feladatokat végezhet.

 

/4/ A Társulat alapszabályban meghatározott közfeladatait elősegítő vállalkozási tevékenységet is folytathat.

A Társulat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

 

/5/ Tevékenységi köre (TEÁOR’08 szerint):

 

39.00 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés

41.10 Épületépítési projekt szervezése

42.11 Út, autópálya építése

42.12 Vasút építése

42.13 Híd, alagút építése

42.21 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése

42.22 Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése

42.91 Vízi létesítmény építése

42.99 Egyéb m.n.s. építés

43.11 Bontás

43.12 Építési terület előkészítése

43.13 Talajmintavétel, próbafúrás

43.29 Egyéb épületgépészeti szerelés

43.31 Vakolás

43.32 Épületasztalos-szerkezet szerelése

43.33 Padló-, falburkolás

43.34 Festés, üvegezés

43.39 Egyéb befejező építés m.n.s.

43.91 Tetőfedés, tetőszerkezet-építés

43.99 Egyéb speciális szaképítés m.n.s.

49.41 Közúti áruszállítás

52.10 Raktározás, tárolás

68.20 Saját tulajdonú, bérlet ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

70.22 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

71.12 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás

71.20 Műszaki vizsgálat, elemzés

74.90 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

77.12 Gépjárműkölcsönzés (3,5 tonna fölött)

77.31 Mezőgazdasági gép kölcsönzése

77.32 Építőipari gép kölcsönzése

81.10 Építményüzemeltetés

81.30 Zöldterület-kezelés

82.11 Összetett adminisztratív szolgáltatás

82.19 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

94.12 Szakmai érdekképviselet

 

Főtevékenység: 42.91 Vízi létesítmény építése

 

A Társulat működési területe és a Társulati területi egység, választott küldöttek száma

 

/6/ A működési terület az a földrajzi terület, amelyen Társulat működik.

 

A működési területet Alapszabály mellékletét képező térkép (1. számú melléklet) tünteti fel.

 

/7/ A Társulati alaphozzájárulást megalapozó területi egység: 1 hektár.

 

/8/ A Társulat működési területének nagysága: 154.207 ha.

 

/9/ A működési területet az alábbi területi egységek alkotják:

 

Területi egység megnevezése:

Önkormányzatok megnevezése:

Küldöttek száma:

1. sz.ter.egység: Mór és térsége körzet

Mór, Pusztavám, Súr, Aka, Bakonycsernye, Balinka, Nagyveleg, Bodajk, Csókakő,

9 küldött

2. sz.ter.egység: Székesfehérvár térsége körzet

Fehérvárcsurgó, Isztimér, Bakonykuti, Kincsesbánya, Iszkaszentgyörgy, Moha, Söréd, Magyaralmás, Sárkeresztes, Csákberény, Zámoly

9 küldött

3. sz.ter.egység: Velence és térsége körzet

Velence, Pákozd, Sukoró, Pátka, Lovasberény, Vereb, Pázmánd, Kápolnásnyék, Nadap

9 küldött

4. sz. ter.egység: Bicske és térsége körzet

Bicske, Csabdi, Óbarok, Újbarok, Szár, Bodmér, Csákvár, Gánt, Felcsút

9 küldött

5. sz. ter. egység: Martonvásár és térsége körzet

Martonvásár, Tordas, Gyúró, Baracska, Kajászó, Vál, Tabajd, Alcsútdoboz, Vértesboglár, Vértesacsa,

9 küldött

 

A választott küldöttek összlétszáma: 45 fő.

 

3. §

A Társulatok képviselete, a Társulat cégjegyzése

 

/1/ A Társulatot az elnök, illetőleg az ügyvezető igazgató (továbbiakban: igazgató) képviseli önállóan.

 

/2/ A Társulat: cégjegyzése akként történik, hogy a géppel vagy kézzel leírt, előnyomott vagy előnyomtatott cégnév alá az elnök, illetve az igazgató önállóan – korlátozás nél-
kül – írja nevét.

 

/3/ A Társulat igazgatója: Czachesz Gábor, 8060 Mór, Budai Nagy A. tér 3/A. sz. alatti lakos.

 

II. fejezet

TAGSÁGI VISZONY

 

4. §

A tag

 

/1/A Társulat tagja: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, aki, illetve amely a Társulat működési területén ingatlantulajdonnal rendelkezik, illetve ingatlant használ.

 

/2/A települési önkormányzatok a település teljes belterületével tagjai a Társulatnak.

 

/3/ A tagok adatait az alapszabály 2. számú melléklete tartalmazza.

 

5. §

Tagsági jogok gyakorlása

 

A tag joga, hogy:

  1. az alapszabályában meghatározott módon küldöttet válasszon;

  2. képviselője vagy küldöttje útján részt vegyen a Társulati feladatok meghatározásában, a határozatok meghozatalában;

  3. a Társulatban személyesen - ha kizáró ok, illetőleg összeférhetetlenség nem áll fenn - tisztséget viseljen;

  4. a tisztségviselőktől, küldöttjétől a Társulatot vagy a saját érdekeltségét, egyéb jogait vagy kötelezettségeit érintő ügyben felvilágosítást kérjen;

  5. a hozzájárulás mértékének mérséklésére vagy a megfizetés meghatározott időre történő felfüggesztésére vonatkozó kérelmet terjeszthet az intézőbizottsághoz;

  6. a Társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott és jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozat felülvizsgálatát a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kérje a bíróságtól;

  7. a Társulati hozzájárulást megállapító küldöttgyűlési határozatról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérje a vele szemben megállapított Társulati hozzájárulás felülvizsgálatát;

  8. rendkívüli küldöttgyűlés összehívását indítványozni;

  9. a Társulat működésével kapcsolatos észrevételeit a  küldöttgyűlésnek vagy az intéző bizottságnak, vagy a felügyelőbizottságnak jelezni, és annak elintézéséről tájékoztatást kérni;

  10. a  küldöttgyűlések jegyzőkönyvébe betekinteni, a jegyzőkönyvről, vagy annak részleteiről az ott szabályozott módon másolatot készíteni.

 

 

6. §

A tagok kötelezettségei

 

A tag köteles:

  1. személyesen vegyen részt a Társulat minden olyan szervének tevékenységében, amelybe választották és azt elvállalta;

  2. a Társulat közfeladatai ellátásának költségeihez a küldöttgyűlés által megállapított a Társulati hozzájárulást határidőre megfizesse;

  3. a határidőre meg nem fizetett Társulati hozzájárulás után 20% mértékű késedelmi pótlékot és a behajtás költségeit is megfizetni;

  4. megtartani az alapszabály előírásait, valamint a  küldöttgyűlés reá nézve kötelező határozatait;

  5. amennyiben a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló ingatlan tulajdoni vagy használati jogosultsága megszűnik vagy megváltozik, azt köteles a Társulat intézőbizottságának írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony megszűnését vagy megváltozását igazoló okiratot, illetőleg annak másolatát, valamint - ha abból nem állapítható meg - a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépő új tag cégnevét és székhelyét, természetes személy esetében nevét, lakhelyét és anyja nevét, valamint területének nagyságát és a terület helyrajzi számát. A tag a részére megállapított Társulati hozzájárulást annak a hónapnak az utolsó napjáig köteles megfizetni, amelyben a fentiek szerinti bejelentést megtette. A bejelentés alapján a tag személyében bekövetkezett változást a tagnyilvántartásban rögzíteni, és erről a régi és az új tagot a bejelentést követő 90 napon belül írásban értesíteni kell.

 

/2/ A tag a Társulat kötelezettségeiért saját vagyonával nem felel.

 

 

7. §

A tagsági viszony megszüntetése

 

/1/A tagsági viszony megszűnik, ha:

a) a természetes személy meghal,

b) a jogi személy, egyéb szervezet tag jogutód nélkül megszűnik,

c) tagsági viszonya alapjául szolgáló ingatlantulajdon vagy használat megszűnik,

d) a Társulat megszűnik.

 

/2/ Ha a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló érdekeltsége megszűnik, vagy az érdekeltségi egysége változik, azt köteles a Társulat intézőbizottságának írásban bejelenteni.

 

 

 

 

 

 

 

III. fejezet

A TÁRSULAT SZERVEI

 

8. §

 

/1/ A Társulat szervei:

a/ küldöttgyűlés,

b/ intézőbizottság,

c/ felügyelőbizottság.

 

/2/ A Társulat tisztségviselői:

a) az intézőbizottság elnöke, tagjai,

b) az felügyelőbizottság elnöke, tagjai.

 

 

8/A. §

A Társulat tisztségviselői

 

/1/ Tisztségviselő csak a Társulat nagykorú, cselekvőképes tagja - jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szerv esetén annak képviselője - lehet, aki nem áll jogerős bírósági ítélet alapján a közügyektől eltiltás hatálya alatt. Egy tag két tisztségre nem választható. A tisztségviselők és az igazgató nem lehetnek egymásnak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói, valamint a tisztségviselő nem lehet a Társulat (igazgatója) ügyvezetője. A tisztségviselők tisztségüket a jogszabályokban, az alapszabályban, a Társulat belső szabályzataiban, a küldöttgyűlés, az intézőbizottság és a felügyelőbizottság határozataiban foglaltak szerint kötelesek ellátni. A tisztségviselők jogszabályba, alapszabályba, a Társulat belső szabályzataiba, küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatokba ütköző cselekedeteikkel a Társulatnak szándékosan okozott kárért egyetemlegesen, a gondatlan károkozásért közrehatásuk arányában felelnek. A tisztségviselők a Társulat küldöttgyűlése által az éves költségvetésben jóváhagyott összeg mértékéig tiszteletdíjban, költségtérítésben részesülhetnek.

 

/2/ A tisztségviselőt fel kell menteni, ha

a) tisztségéről lemondott;

b) a tisztség betöltését kizáró ok következett be;

c) a jogszabályban, illetőleg az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenség áll fenn, és azt az érintett felhívásra nem szüntette meg;

d) a tisztség betöltésére alkalmatlanná vált.

Ha a d) pontban meghatározott alkalmatlanság a tisztségviselő tisztségének ellátásával vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a küldöttgyűléstől nem várható el.

Intézőbizottság tagját érintő alkalmatlanság esetében a tisztségviselőt az intézőbizottság elnöke hallgatja meg, a felügyelőbizottság tagját érintő alkalmatlanság esetében a tisztségviselőt a felügyelőbizottság elnöke hallgatja meg, intézőbizottság elnökét érintően a felügyelőbizottság elnöke, míg a felügyelőbizottság elnökét érintően az intézőbizottság elnöke folytatja le a meghallgatást, a meghallgatásokról jegyzőkönyvet kell felvenni.

 

/3/ A Társulat tisztségviselője írásbeli bejelentéssel tisztségéről bármikor lemondhat. Ez esetben a küldöttgyűlés a bejelentés időpontjára visszamenő hatállyal menti fel a tisztségviselőt.

a) Az intézőbizottság elnöke lemondását a felügyelőbizottság elnökének köteles bejelenteni, a többi tisztségviselő az intézőbizottság elnökének jelenti be a lemondását.

b) Ha a tisztségviselői helyek bármilyen okból megüresednek a soron következő küldöttgyűlésen gondoskodni kell a tisztségviselők alapszabály szerinti számának választással történő helyreállításáról.

c) Az intézőbizottság elnökének lemondása esetén 90 napon belül összehívott küldöttgyűlésen kell az új elnököt megválasztani.

 

/4/ Amennyiben a felügyelőbizottság elnökének tisztsége szűnik meg, feladatai ellátásáról a felügyelőbizottság által egyszerű szótöbbséggel kijelölt felügyelőbizottsági tag gondoskodik.

 

/5/ A tisztségviselőt a küldöttgyűlés visszahívja, ha a közügyektől jogerősen eltiltották.

 

8/B. §.

A küldöttválasztó fórum

 

/1/ A küldöttválasztó fórum összehívásáról és lebonyolításáról a Társulat intézőbizottságának elnöke valamennyi területi egység önkormányzatának hirdetőtábláján történő közzétételi felhívással gondoskodik.

 

/2/ A küldöttválasztó fórumot az intézőbizottság elnöke, vagy az általa felkért személy vezeti le.

 

/3/ Jelenléti ívet kell vezetni, és jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

- a küldöttválasztó gyűlés helyét, idejét;

- a jelenlevő, illetőleg a képviselt tagok számát,

- a küldöttválasztó gyűlésen hozott jelöltválasztó határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent (képviselt) tagok milyen arányban szavazták meg;

- a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét.

 

/4/ A jelenléti ívet a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, ideértve a tagok képviseletére adott meghatalmazásokat is. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a küldöttválasztó fórum által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető.

 

8/C. §

A küldöttek választása

 

/1/ A küldöttválasztó fórumon megjelent tagok, területi egységenként, a mezőgazdasági termelő gazdasági szervezetek részéről 3 küldöttet, az önkormányzatok részéről 3 küldöttet, a mezőgazdasági magántermelők és egyéb szervezetek részéről 3 küldöttet választhatnak.

 

/2/ A tagot magánokiratba foglalt meghatalmazással más személy is képviselheti.

 

/3/ A szabályszerűen összehívott küldöttválasztó fórum, az azon megjelentek számára tekintet nélkül, határozatképes.

 

/4/ A küldöttet a küldöttválasztó fórumon egyszerű többséggel, nyílt szavazással, határozatlan időre választja meg.

 

/5/ Amennyiben az alapszabályban meghatározott létszámnál több küldöttet jelölnek, a küldöttekről jelölésük sorrendjében kell szavazni, és a legtöbb szavazatot elnyert küldött kerül megválasztásra.

 

/6/ A tagot a küldöttválasztó fórumon, a szavazásnál a Társulati hozzájárulás alapjául szolgáló terület nagysága arányában illeti meg szavazati jog, oly módon, hogy minden egy hektár terület egy szavazatra jogosít.

Amennyiben a tag területének nagysága nem egész számot mutat, szavazatának mértékét az általános kerekítési szabályoknak megfelelően kell megállapítani, tehát öt tizedesjegy és az feletti terület esetén a szavazat számát felfelé, míg öt tizedesjegy alatti terület esetén lefelé kell kerekíteni.

 

/7/ Sikertelen küldöttválasztás esetén a megismételt küldöttválasztó gyűlést az intéző bizottság elnöke, legkésőbb a következő gazdasági évben megtartásra kerülő küldöttgyűlés előtt összehívja.

 

/8/ A küldöttek nevét, lakóhelyét, az általuk képviselt területi egység megnevezését, a képviselt tagok számát, és a képviselt terület nagyságát hektárban az alapszabály 3. számú melléklet tartalmazza.

 

9. §

A küldöttgyűlés

 

/1/ A Társulat legfőbb szerve a küldöttgyűlés, mely lehet rendes vagy rendkívüli.

 

/2/ A küldöttgyűlés -vonatkozó jogszabályok keretei között – jogosult a Társulatot érintő bármely kérdésben dönteni.

 

/3/ A küldöttgyűlés tagjai a területi egységenként választott küldöttek, továbbá a tisztségviselők, akik a küldöttgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek.

(4) A Társulat küldöttgyűlésén a Társulat tagjai, a Társulat igazgatója, a területileg illetékes mezőgazdasági és vízügyi igazgatási szervezetnek, valamint a Társulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője tanácskozási joggal vehetnek részt.

 

10. §

A rendes küldöttgyűlés

 

/1/ Rendes küldöttgyűlést évente legalább egyszer - a tárgyév május 31. napjáig - kell tartani.

 

 

11. §

A rendkívüli küldöttgyűlés

 

/1/ Rendkívüli küldöttgyűlést akkor kell tartani, ha

a/ az intézőbizottság tagjainak vagy az felügyelőbizottság tagjainak száma a törvényben meghatározott létszám alá csökken,

b/ az intéző- vagy felügyelőbizottság elnökének tisztsége bármely okból megszűnik,

c/ annak összehívását

- az intézőbizottság vagy a Társulat elnöke a Társulat érdekében szükségesnek tartja,

- a Társulat tagjainak több mint 10 %-a vagy a küldöttek több mint fele a napirend megjelölésével írásban kéri,

- az ok megjelölésével a hatóság kezdeményezheti, hogy a cégbíróság, a törvényességi felügyelet során eljárva, intézkedjen a küldöttgyűlés összehívása érdekében,

d/ a küldöttgyűlés annak összehívását kimondja.

 

/2/ A rendkívüli küldöttgyűlést az /1/ bekezdés a/, b/ pontja esetében a bekövetkezéstől, a c/ pont 1., 2. bekezdése esetében pedig az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül kell összehívni.

 

12. §

A küldöttgyűlés összehívása

 

/1/ A küldöttgyűlést az intézőbizottság elnöke, ha pedig az intézőbizottság elnöke e kötelezettségének nem tesz eleget, a felügyelőbizottság elnöke hívja össze.

 

/2/ A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal a küldöttgyűlés tagjainak, a területileg illetékes mezőgazdasági és, vízügyi igazgatási szervezetnek, a Társulatok érdekképviseleti szervezetének, valamint a Társulat azon tagjainak, akik a küldöttgyűlést kezdeményezték ki kell küldeni, és a területileg illetékes települési önkormányzat(ok)nál hirdetmény formájában is közzé kell tenni.

 

13. §

A küldöttgyűlés levezetése

 

A küldöttgyűlést a Társulat elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le. Az intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a küldöttgyűlés levezetésére a felügyelőbizottság elnöke tesz személyi javaslatot a küldöttgyűlés felé.

 

 

14. §

A küldöttgyűlés határozatképessége és a határozathozatal

 

/1/ A küldöttgyűlés megnyitása után az ülést levezető elnöknek vizsgálnia kell a küldöttgyűlés határozatképességét. A határozatképességet, illetve annak esetleges hiányát meg kell állapítani.

 

/2/ A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttgyűlés tagjainak több mint fele személyesen jelen van, és a megjelent küldöttek a Társulat működési területének több mint felét képviselik.

 

/3/ A küldöttgyűlés határozatait - ha a törvény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik - nyílt szavazással és a megjelenteket megillető szavazatok egyszerű többségével hozza meg.

 

A tagokra fizetési kötelezettséget megállapító küldöttgyűlés határozata meghozatalánál a küldöttgyűlés tagjai az általuk képviselt Társulati hozzájárulás alapjául szolgáló terület nagysága arányában, minden egyéb ügyben egyenlő arányban szavaznak. Az alapszabály módosításához a jelen levő küldöttek legalább kétharmadának, a Társulat megszüntetéséhez, egyesüléséhez, szétválásához, a csatlakozáshoz, illetve a kiváláshoz a küldöttgyűlés összes tagjának legalább 75 %-ának a szavazatára szükség van.

 

/4/ Ha a küldöttgyűlés nem határozatképes, akkor a 8 napon belüli időpontra összehívott második küldöttgyűlés az eredeti meghívóban szereplő ügyekben a megjelentek küldöttek számára és az általuk képviselt terület nagyságára való tekintet nélkül határozatképes.

 

/5/ A küldöttgyűlés határozatairól nyilvántartást kell vezetni.

 

 

15. §

A küldöttgyűlés hatásköre

 

/1/ A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) alapszabály módosítása;

b) a Társulat megszüntetésének, szétválásának, egyesülésének, illetve a kiválás és a belépés engedélyezése ;

c) a Társulati differenciált hozzájárulás elveinek és mértékének kialakítása, és a tagok fizetési kötelezettségének, az éves Társulati alaphozzájárulás mértékének megállapítása;

d) a tisztségviselők megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, díjazásának és költségtérítésének megállapítása;

e) a Társulat közfeladatainak éves – és ezen belüli – ütemezése, területi sorrendjének, valamint az ár- és belvíz-védekezési tartalék mértékének meghatározása;

f) a közfeladatok ellátásához szükséges – a törvényben meghatározott mértékű – elkülönített vagyon meghatározása, nevesítése;

g) az éves beszámoló, illetőleg egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyása;

h) az egyesülési törvény szerinti érdekképviseleti szervezetben való tagság elhatározása;

i) gazdasági társaságba való belépés, vagy gazdasági társaság alapítása;

j.) a szervezeti és működési szabályzat elfogadása és módosítása;

k.) amit jogszabály vagy az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal.

 

/2/ A küldöttgyűlés a Társulat szervezetét, testületi működését és gazdálkodását érintő bármely kérdés megtárgyalását hatáskörébe vonhatja.

 

 

 

 

16. §

A küldöttgyűlés jegyzőkönyve

 

A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni a 2009. évi CXLIV. törvény vonatkozó rendelkezései szerint.

 

17. §

A küldöttgyűlési határozatok nyilvántartása

 

A küldöttgyűlések határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik, hogy a végrehajtást igénylő határozatokkal kapcsolatban mikor és milyen intézkedések történtek.

 

 

18. §

Az intézőbizottság

 

/1/ Az intézőbizottság a Társulat irányító szerve.

/2/ Az intézőbizottság az elnökből két tagból áll, akiket a küldöttgyűlés egyszerű többséggel, öt évi időtartamra szavazással választ a Társulat tagjai közül. Az intézőbizottság elnöke és tagjai újraválaszthatók.

/3/Az intézőbizottság

a) gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról, és dönt a Társulat, illetőleg a Társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés hatáskörébe;

b) a jogszabályok, az alapszabály, egyéb szabályzatok, valamint a küldöttgyűlés határozatatinak megtartásával vezeti és irányítja a Társulat működését;

c) gondoskodik a Társulat éves feladattervének és költségvetésének elkészítéséről, javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek azok elfogadására, vagy módosítására;

d) gondoskodik a Társulat gazdálkodásának irányításáról, a Társulat vagyon megóvásáról és tulajdonának védelméről;

e) gondoskodik az éves mérleg elkészítéséről, biztosítja a felügyelőbizottság ez irányú vizsgálatának feltételeit, valamint azt, hogy az éves mérleget a küldöttgyűlés megvitassa és döntsön annak elfogadásáról;

f) gondoskodik a tagi nyilvántartásról és a változások átvezetéséről;

g) biztosítja a jóváhagyott éves feladatterv gazdaságos, műszakilag megfelelő végrehajtásának feltételeit;

h) biztosítja a tagok jogainak érvényesülését, elősegíti kötelezettségeik teljesítését;

i) figyelemmel kíséri a Társulat pénz- és hitelgazdálkodását;

j) előkészíti a küldöttgyűlés által tárgyalandó ügyeket és kidolgozza a határozati javaslatokat;

k) beszámol a küldöttgyűlésnek a Társulati terv teljesítéséről, a Társulat vagyoni helyzetéről, továbbá a két küldöttgyűlés közötti időben a tett intézkedésekről;

l) az alapszabályban meghatározott feltételek esetén kérelemre a Társulati hozzájárulást mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti, az intézőbizottság ezt a jogát az igazgatóra átruházhatja.

 

/4/ Az intézőbizottság elnöke az ügyrendben, illetőleg az alapszabályban meghatározott módon, de legalább negyedévenként a bizottságot összehívja, és az ülést levezeti. Akadályoztatása esetén az intézőbizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti le.

 

/5/ Ügyrendjét maga állapítja meg.

 

/6/ Az intézőbizottság üléseire a felügyelőbizottság elnökét és az igazgatót meg kell hívni, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

 

/7/ Az intézőbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjai több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

 

 

19. §

Az intézőbizottsági ülés jegyzőkönyve

 

/1/ Az intézőbizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, határozatképességre vonatkozó megállapítást, az ülésen elhangzott beszámolók, ill. hozzászólások lényeges tartalmát, a hozott határozatok folyamatos sorszámozással megjelölve, és a határozatok végrehajtási határidejét a felelősök nevének feltüntetésével. Az ülés jegyzőkönyvét az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

 

/2/ Az intézőbizottság bármely tagjának a meghozott határozattól eltérő álláspontját a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

 

/3/ A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az összes mellékletekkel együtt a felügyelőbizottság elnökének meg kell küldeni.

 

/4/ A jegyzőkönyv eredeti példányát és mellékleteit a Társulat köteles külön gyűjtőben megőrizni. A jegyzőkönyv nem selejtezhető.

 

/5/ Az intézőbizottság határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik, hogy a végrehajtást igénylő kapcsolatban mikor és milyen intézkedések történtek.

 

 

 

 

20. §

Az intézőbizottság elnöke és jogköre

 

/1/ Az intézőbizottság elnöke a Társulat elnöke.

 

/2/ A Társulat elnöke ezen Alapszabályban, valamint a Társulat Szervezeti és működési szabályzatában megállapított jogkörében eljárva a jogszabályok, az alapszabály és az egyéb szabályzatok, a küldöttgyűlés és az intézőbizottság határozatainak megtartásával irányítja a Társulatot. Az intézőbizottság ülései közötti időszakban dönt azokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés, illetőleg az intézőbizottság kizárólagos feladatkörébe.

Ennek megfelelően az elnök különösen a következőket látja el:

  1. irányítja a közfeladat végrehajtását, és folyamatosan ellenőrzi annak teljesítését;

  2. gondoskodik a Társulati feladatok költségfedezetének biztosításáról, és folyamatosan ellenőrzi a költségvetés betartását;

  3. gyakorolja az igazgató feletti munkáltatói jogokat;

  4. gondoskodik a tagok kiértesítéséről a 2009. CXLIV. törvény 49. § (1) bekezdése szerint;

  5. gondoskodik a határidőre be nem fizetett Társulati hozzájárulások behajtásáról;

  6. gondoskodik a pénz- és hitelgazdálkodással kapcsolatos tennivalók időben történő

elvégzéséről, a Társulati vagyon kezeléséről és nyilvántartásáról;

  1. gondoskodik a küldöttgyűlés és az intézőbizottság elé terjesztendő javaslatok,

jelentések és beszámolók elkészítéséről, továbbá a küldöttgyűlési és

intézőbizottsági határozatok végrehajtásáról;

  1. gondoskodik arról, hogy a Társulat tagjairól nyilvántartást vezessenek és a változást, az éves küldöttgyűlést követő 30 napon belül az illetékes cégbírósághoz benyújtsák;

  2. összehívja a küldöttgyűlést, a rendkívüli küldöttgyűlést és az intézőbizottsági ülést;

  3. beszámol a küldöttgyűlésnek és az intézőbizottságnak a közfeladat teljesítéséről, a

Társulat vagyoni helyzetéről, az ügyviteléről, valamint a küldöttgyűlések és az

intézőbizottsági ülések között általa hozott legfontosabb intézkedésekről;

  1. rendszeresen és részletesen tájékoztatja a felügyelőbizottságot a Társulat működéséről;

  2. a felügyelőbizottság elnökével együttműködik a Társulati feladatokkal kapcsolatos

panaszok és bejelentések kivizsgálásában és a vizsgálatok eredménye alapján

szükség szerint intézkedik;

  1. ha az intéző-, illetve felügyelőbizottság a jogszabályban vagy az alapszabályban

megállapított feladatait nem kielégítően látja el, az intézőbizottság elnöke köteles a

bizottságnak vagy egyes tagjainak visszahívására a küldöttgyűlés felé javaslatot

tenni;

  1. tevékenységéről a küldöttgyűlésnek évente beszámol;

  2. levezeti a küldöttgyűlést és az intézőbizottsági üléseket.

 

Az intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a feladatai ellátására, az intézőbizottság a tagjai közül, egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával jelöl ki egy intézőbizottsági tagot.

 

 

 

21. §

A felügyelőbizottság

 

/1/ A felügyelőbizottság a Társulat ellenőrző szerve. Elnökét és kettő tagját a küldöttgyűlés egyszerű többséggel, 5 évre választja meg. A felügyelő bizottság elnöke és tagjai újraválaszthatóak.

Az felügyelőbizottság feladata a Társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés. Az felügyelőbizottság közvetlenül a küldöttgyűlésnek van alárendelve.

 

/2/ A felügyelőbizottság a Társulat tevékenységére vonatkozó megállapításairól a küldöttgyűlésnek évente beszámol. A küldöttgyűlés a Társulat éves beszámolójáról, illetőleg egyszerűsített éves beszámolójáról csak a felügyelőbizottság megállapításainak ismeretében határozhat.

 

/3/ A felügyelőbizottság feladatai:

a) rendszeresen ellenőrzi a Társulat ügyvitelét, pénz-, hitel- és anyaggazdálkodását, továbbá a dolgozók létszámára, bérére, munkavédelmére vonatkozó rendelkezések, illetve előírások megtartását, és ezekkel kapcsolatos megállapításait írásban - a vizsgálati jegyzőkönyv megküldése útján - haladéktalanul közli a Társulat elnökével;

b) testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évenként pedig köteles megvizsgálni a Társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát, valamint anyagkezelését. Megállapításairól jegyzőkönyvet készít;

c) szükség esetén javaslatot tesz a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására;

d) indokolt esetben a küldöttgyűlés felé javaslatot tesz az intézőbizottság elnökének vagy tagjainak visszahívására, alkalmazottak tekintetében felelősségre vonást kezdeményezhet;

e) véleményezi a küldöttgyűlés elé terjesztett beszámolókat és jelentéseket;

f) jogosult a Társulat működésével kapcsolatos bármely ügyben vizsgálatot tartani, ellenőrzése alól a Társulat ügyei nem vonhatóak ki,

g) rendszeresen ellenőrzi a Társulat működését, a jogszabályok, az alapszabály, a szervezeti és működési szabályzat és más belső szabályzatok megtartását, továbbá a küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatok végrehajtását.

 

/4/ Ügyrendjét maga állapítja meg.

 

/5/ A felügyelőbizottság az intézőbizottsághoz fordul, ha annak hatáskörét az ellenőrzése kapcsán tett megállapítása érinti.

 

22. §

A felügyelőbizottsági ülés és a vizsgálatok jegyzőkönyve

 

/1/ A felügyelőbizottság üléseit a felügyelőbizottság elnöke hívja össze és vezeti le. A felügyelőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a felügyelőbizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti le.

 

/2/ A felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van, határozatait egyszerű többséggel hozza meg, és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

 

/3/ A felügyelőbizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendeket, a hozzászólások lényeges tartalmát, a hozott határozatokat folyamatos sorszámozással megjelölve, és – ha azok jellege megkívánja, akkor – a határozatok végrehajtási határidejét a felelős nevének eltüntetésével. A jegyzőkönyvet a felügyelőbizottság elnöke és a jegyzőkönyv vezetője írja alá.

 

/4/ A felügyelőbizottság vizsgálatairól az ezek során megtett megállapításairól jegyzőkönyvet kell készíteni. A felügyelőbizottság vizsgálati jegyzőkönyvét ismertetni kell a vizsgálatban érdekelt személyekkel, akik a jegyzőkönyv tartalmára észrevételeket tehetnek.

 

/5/ A felügyelőbizottsági ülések és vizsgálatok jegyzőkönyveit, továbbá azok mellékleteit a Társulat külön gyűjtőben köteles megőrizni. A jegyzőkönyvek nem selejtezhetők.

 

22/A. §

A felügyelőbizottság elnöke és jogköre

 

/1/ A felügyelőbizottság elnöke:

a) összehangolja és irányítja a Társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést,

b) rendszeresen ellenőrzi a Társulat ügyvitelét, pénz- és anyaggazdálkodását, testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évenként pedig köteles megvizsgálni a Társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát, anyagkezelését, műhelyeit, raktárait, és a vizsgálatról jegyzőkönyvet készít;

c) a küldöttgyűlés megbízása alapján, az intézőbizottság, illetőleg az elnök felkérésére célvizsgálatot végez;

d) megvizsgálja a Társulat zárszámadását, erről és az éves ellenőrző tevékenységéről beszámol a küldöttgyűlésnek;

e) összehívja a küldöttgyűlést, ha az intézőbizottság elnöke ezen kötelezettségének nem tesz eleget, illetőleg javaslatot tesz a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására.

 

/2/ A felügyelőbizottság elnöke az intézőbizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

 

/3/ A felügyelőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a feladatai ellátására, felügyelőbizottság a tagjai közül, egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával jelöl ki egy felügyelőbizottsági tagot

 

23. §

A Társulat igazgatója

 

/1/ A társulat szakmai és gazdasági tevékenységének irányítását igazgató látja el.

/2/Tevékenységét az alapszabályban és a Társulat belső szabályzataiban meghatározottak

szerint, határozatlan időre szóló munkaszerződés vagy egyéb jogviszony alapján

végezheti.

/3/ A Társulat munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.

/4/ A munkaszerződéssel alkalmazott igazgatóra a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései vonatkoznak.

/5/ Az igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogokat az intézőbizottság elnöke gyakorolja.

 

IV. fejezet

 

24.§

A Társulati hozzájárulásra vonatkozó szabályok

 

/1/ A tagok a Társulat közcélú feladatainak megvalósításához érdekeltségi arányban kötelesek hozzájárulni (Társulati hozzájárulás). A Társulati hozzájárulás alap- és differenciált hozzájárulásból (a továbbiakban: hozzájárulás) áll. A hozzájárulás összegét a küldöttgyűlés állapítja meg. A hozzájárulás mértékét, jellegét, a befizetés időpontját és az ellátandó éves közfeladatok körét a küldöttgyűlés állapítja meg, amelyet a tagok a közfeladatok elvégzését megelőzően kötelesek megfizetni.

 

/2/ Az esedékes Társulati alaphozzájárulás összegét úgy kell megállapítani, hogy az – figyelembe véve a Társulati közfeladatokhoz rendelkezésre álló saját pénzügyi erőforrásokat, valamint az állami- és egyéb támogatásokat, továbbá a biztonságos működéshez, a vízkárelhárításhoz szükséges tartalékokat – fedezze a Társulat közfeladatainak költségeit és az éves működési kiadásokat.

 

/3/ A tag Társulati alaphozzájárulásának összegét úgy kell kiszámítani, hogy a Társulat működési területén a tag tagsági viszonyát megalapozó összes ingatlan, vagy ingatlanrész hektárban kifejezett területét meg kell szorozni a küldöttgyűlés által a tárgyévre megállapított Társulati alaphozzájárulás egy hektárra megállapított összegével, figyelemmel a küldöttgyűlés által megállapított alaphozzájárulást csökkentő tényezőkre. Ha az összeszámított földingatlanok mértéke nem éri el az egy hektárt, a tagnak a Társulati alaphozzájárulást nem kell megfizetni.

 

/4/ Ha a Társulat működési területén lévő ingatlannak több tulajdonosa, illetve több tényleges használója van, akkor az alaphozzájárulás mértékét mindegyik Társulati tag terhére tulajdoni/használati arányuk szerint külön-külön kell megállapítani, kivéve, ha az ingatlan valamelyik résztulajdonosa (illetve részbeni használója) az ingatlan egésze után megállapított alaphozzájárulás megfizetését írásban vállalta.

 

/5/ A belterületi földterületek összessége utáni hozzájárulás megfizetésének kötelezettje a települési önkormányzat.

 

/6/ A küldöttgyűlés differenciált hozzájárulást is megállapíthat, jellegéről és mértékéről dönthet. A küldöttgyűlés külön határozatával az ingatlan fekvése, művelési ága, használatának módja, melioráltságának mértéke, vízkárérzékenysége, a védett érték, a többlet fenntartási igény alapján határozhat meg differenciált Társulati hozzájárulást.

 

/7/ Ha az alaphozzájárulás megfizetése a természetes személy tagot, annak szociális körülményei, vagy egyéb ok miatt, súlyosan hátrányos helyzetbe hozná, akkor az alaphozzájárulás összegét az intézőbizottság, a tag kérelmére mérsékelheti, vagy megfizetését határozott időre felfüggesztheti. Alapos és valós indok alapján az intézőbizottság a hozzájárulás mértékét csak abban az esetben mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre csak akkor függesztheti fel, ha ez nem veszélyezteti a közfeladatok ellátását.

 

/8/ A hozzájárulással kapcsolatos küldöttgyűlési határozatról a tagot az intézőbizottság elnöke írásban értesíti. Az értesítésben meg kell jelölni a fizetési kötelezettség jogalapját, a tagok által fizetendő Társulati hozzájárulást megállapító küldöttgyűlési határozat számát, a Társulati hozzájárulás alapjául szolgálóegységre eső hozzájárulás mértékét, a tag Társulati hozzájárulás alapjául szolgáló egységeinek számát, mennyiségét, a hozzájárulás teljes összegét, a befizetés határidejét, módját, a befizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit, a jogorvoslati lehetőséget. A Társulati hozzájárulás megfizetésének határideje az az időpont, amelyet a küldöttgyűlés hozzájárulás befizetésére megállapított. A Társulat az éves Társulati hozzájárulás megállapítására vonatkozó értesítést a fizetési határidő előtt legalább 30 nappal köteles kiküldeni.

 

/9/ A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás, amelyet a tag a költségei között számolhat el. A hozzájárulást a tagok pénzben kötelesek teljesíteni. A Társulat küldöttgyűlése által elfogadott hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás megelőlegezett ellenértéke. A befizetett hozzájárulásról a Társulat a befizetést követő hónap 10. napjáig számlát bocsát ki a tag részére.

 

/10/ A késedelmes befizetés esetén a Társulat késedelmi pótlék felszámítására jogosult, ennek mértékét a küldöttgyűlés határozza meg. A határidőre be nem fizetett Társulati hozzájárulást és a megállapított késedelmi pótlékot az intézőbizottság elnökének megkeresésére az illetékes állami vagy helyi adóhatóság költségátalány megelőlegezése nélküli eljárásában, az adózás rendjéről szóló jogszabályok szerint a behajtás költségeivel növelten hajtja be, a befolyt összeget pedig a behajtási költségek levonása után negyedévenként a Társulat számlájára utalja át. A megkeresésben közölni a tag nevét, lakóhelyét, székhelyét, hozzájárulásának alapjául szolgáló egységeinek számát, mennyiségét, a hozzájárulás összegét, a követelést megalapozó küldöttgyűlési határozat számát és az abban foglalt határidőt, valamint a természetes személy tag részére költségvetési támogatást folyósító és ismert szervezet nevét, címét.

 

25. §

A Társulat vagyona

 

/1/ A Társulat a tagok Társulati hozzájárulásából, az állam és az érintett települési önkormányzat költségvetési hozzájárulásából, egyéb támogatásokból, továbbá a vállalkozásból származó eredményéből végzi közcélú tevékenységét. A normatív támogatás, a szerződésen alapuló állami és önkormányzati hozzájárulás, valamint a tagok hozzájárulása a Társulat tulajdonába kerül. A Társulati jegyzet tőkéjét a Társulat saját vagyona képezi.

 

/2/ A Társulat közfeladata ellátásához szükséges elkülönített vagyona és a vállalkozásaiból származó nyeresége a tagok között nem osztható fel. Elkülönített vagyon a Társulat nyilvántartásában kimutatott Társulati művek, valamint a közfeladatok ellátásához a tárgyévben juttatott pénzeszköz, továbbá saját vagyonból a Társulati művek értékének 8%-a.

 

/3/ A Társulat a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyonával gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet. A közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyon nem terhelhető meg, nem vonható végrehajtás alá, azt a Társulat mértékének és értékének csökkenése nélkül használhatja. A tárgyévben a közfeladat ellátásához juttatott pénzeszközt közfeladatai ellátására fordítja.

 

/4/ A Társulat a tartozásaiért a közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyonával nem felel, de küldöttgyűlési vagy intézőbizottsági határozattal az állami (önkormányzati) visszatérítendő támogatások, továbbá a közfeladat ellátását biztosító hitelek visszafizetésére az éves Társulati hozzájárulás legfeljebb felét fedezetként felajánlhatja. A tagok a Társulat tartozásaiért nem felelnek. A Társulat a tagjainál vagy harmadik személynél bekövetkezett vízkárokért csak akkor felel, ha a Társulati és a közfeladatok elvégzéséhez bármely jogcímen kapott hozzájárulást nem a küldöttgyűlés döntései szerint használja fel.

 

/5/ A Társulat elkülönített vagyonáról a küldöttgyűlés által jóváhagyott, tételes és évente aktualizált nyilvántartást köteles vezetni.

 

/6/ A Társulat a Társulati művek körébe tartozó állami, önkormányzati és egyéb tulajdonú vizekre és vízi létesítményekre vagyonkezelői, illetve használati (üzemeltetői) szerződést köt a tulajdonossal.

 

/7/ A tagok Társulati hozzájárulása és a helyi önkormányzati támogatás a Társulat tulajdonába kerül, mint Társulati vagyon. Az EU-s és nemzeti támogatás is a Társulat tulajdonába kerül, kivéve, ha jogszabály szerint, arról más intézmény vagy szervezet számol el.

 

25/A. §

Csatlakozás a Társulathoz

 

/1/ Csatlakozáskor a Társulat működési területe azon területtel bővül, amelyen az érdekeltek több mint kétharmada az alakulás szabályai szerinti szándéknyilatkozatban nyilvánítja ki, hogy az adott Társulat tagja kíván lenni. A csatlakozásról a Társulat küldöttgyűlése az alapszabály egyidejű módosításával határoz. A működési terület kibővítésénél a területileg illetékes vízügyi igazgatási szervezet véleményét figyelembe kell venni.

 

26. §

A Társulat megszűnése

 

/1/ A Társulat megszűnik, ha

a) elhatározza a jogutód nélküli megszűnését (feloszlását);

b) másik Társulattal egyesül vagy több Társulatra szétválik;

c) a Társulatot a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;

d) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja,

e) a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését.

 

/2/ A Társulat megszűnését követően az új Társulat megalakulásig a Társulat elkülönített vagyonát a vízgazdálkodásért felelős illetékes állami szervezet felelős őrzésbe veszi át és külön törvény szerint gondoskodik a Társulati művek működtetéséről. Ez a szervezet a megszűnt Társulat működési területén megalakuló új Társulat(ok) részére az elkülönített vagyont térítésmentesen, területarányosan adja át a közfeladat ellátási kötelezettségével.

 

27. §

A Társulat törvényességi felügyelete

 

A Társulat törvényességi felügyeletét a Fejér Megyei Bíróság, mint Cégbíróság látja el.

 

 

 

 

 

 

 

28. §

Záró rendelkezések

 

Ezen Alapszabályban nem érintett kérdések tekintetében a Társulatokra vonatkozó jogszabályok, különösen a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény rendelkezései az irányadók.

 

Ezen Alapszabályt a Társulat 2010. április 16. napján megtartott küldöttgyűlése a 11/2010. (04. 16.) sz. határozatával elfogadta, ezzel egyidejűleg a Társulat korábbi Alapszabályát hatályon kívül helyezte

 

 

Mór, 2010. április 16.

 

Geszler József

Intézőbizottság elnöke

 

Czachesz Gábor

ügyvezető igazgató

 

Ellenjegyezte:

 

Mór, 2010. április 16.

Dr. Szabó László

ügyvéd

 

Névnap

Ma 2018. október 19., péntek van.
Nándor napja van, holnap Vendel és Irén napja lesz.

Események

október 2018
H K SZ CS P SZ V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4