TIRHírekTájékoztatókIII. Országos Agrárfórum Kecelen

III. Országos Agrárfórum Kecelen

A Kis-, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete szervezésében a III. Országos Agrárfórumra került sor 2001. február 4-én Kecelen. A mintegy 300 résztvevő előtt Kovács László, a KKAOSZE elnökének megnyitója után Balogh József országgyűlési képviselő, Fülöpháza polgármestere a Nemzeti Tanyafejlesztési Programról tartott előadást. Ezt követően Fehér Ferencnek, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének ügyvezető elnökének, V. Németh Zsoltnak, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának, Dr. Zlinszky Jánosnak, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának, Figeczky Gábornak, a WWF megbízott igazgatójának, Birinyi Józsefnek, a Parlament Hungarikum Munkacsoportjának vezetőjének előadására került sor. Kérdésekkel válaszokkal, véleményekkel, további előadásokkal az Agrárfórum egészen késő délutánig folytatódott.

Fehér Ferencnek, a VTOSZ ügyvezető elnökének előadását itt adjuk közre.

                 Duna-Tisza közének területi vízgazdálkodási fejlesztési lehetőségei

                                                                 Fehér Ferenc

 

                                 okleveles építőmérnök, c. egyetemi docens

 

              a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének ügyvezető elnöke

 

 

 A Duna-Tisza köze tipikus mezőgazdasági terület, ahol a hagyományos szántóföldi növényeken kívül a zöldségtermesztésnek és a ültetvényeknek is nagy hagyományai vannak. Ehhez a tevékenységhez azonban kiegyenlített vízgazdálkodási helyzet szükséges, sőt nem csak az időjárás szélsőségeinek mérséklése érdekében, hanem termesztéstechnológiába illesztve öntözésre is szükség van. Sajnos azonban a térség talajvíz-háztartása messze nem kiegyenlített és a javításra az elmúlt évtizedekben kevés konkrét intézkedés született.

 

Homokhátsági talajvízszint-csökkenés

Évtizedes probléma a Homokhátság talajvízszintjének süllyedése. Ez a területi vízgazdálkodásban azt jelenti, hogy a vízvisszatartásra kell törekedni. A talajvízszint csökkenésnek nem csak hidrológiai okai vannak, hanem kitermelési okai is. A Homokhátság hidrogeológiai szempontból egy olyan egységes szivárgási rendszer, ahol a különböző korú víztartó rétegekben lévő rétegvíz és a talajvíz összefügg. A Homokhátság középső része egyértelműen a beszivárgási zóna, míg a vízkivétel inkább a peremvidéken, a Duna és a Tisza melletti nagyvárosokban és a határon túl történik. Ezek a vízkivételek a rétegvízből történnek, mert a talajvíz annyira lesüllyedt, hogy abból érdemi vízkivétel már nem lehetséges.

A talajvízből, rétegvízből engedéllyel mezőgazdasági célra nem lehet vizet kiemelni. Sajnos nagyon sok az illegális kút, amelyik megcsapolja ezt a vízkészletet, és a helyzet romlásához szintén hozzájárul.

A mezőgazdaság vízzel való ellátásában csak a Duna és a Tisza mentén települt vízkivételi művekre lehet számítani. Itt ki is épültek az öntözőrendszerek. A Homokhátság magasabban fekvő részein főműves vízszolgáltatásra nincs lehetőség, mert ilyen rendszerek nem épültek meg. Pedig akár ökológiai célú, akár mezőgazdasági termelési célú vízpótlás csak főműves rendszerekkel történhet, de egy ilyen rendszer kiépítése jelenleg meghaladja a vízitársulati lehetőségeket.

Így a társulatok fő feladata a térségben a vízvisszatartás. A csatornahálózaton olyan művek épülnek illetve kerülnek felújításra, amelyek ezt a funkciót el tudják látni. Emellett szükség van a vonalas létesítmények felújítására is, annak érdekében, hogy a medertározás legyen, illetve, hogy szélsőséges helyzetekben a mentesízés megoldható legyen. De magán a mezőgazdasági területen, illetve a nem művelt területeken is van mód vízvisszatartásra, tározásra.

 

Vízitársulati munkák 2010-ben és 2011-ben

A térség vízitársulatai már egy évtizede figyelembe veszik a Homokhátság romló vízgazdálkodási helyzetét, én nem a vízelvezetésre, hanem a vízvisszatartásra koncentrálnak. A társulati küldöttgyűléseken 2010-ben is felmérték a Homokhátságra vonatkozó speciális igényeket. Így alapvető feladat volt a vízvisszatartás, ezért a társulatok lezárták az elvezető műtárgyakat, hogy a csapadékvíz visszatartását elérjék.

A Dunavecsei Társulatnál a települések belterületének mentesítése érdekében viszont végzetek munkát, így Lajosmizse és Fülöpháza térségében. A társulat szakemberei jelezték, hogy a rendkívül csapadékos időjárás hatására a talajvízszintek megemelkedtek, ami a legtöbb helyen örvendetes, de károk is származtak belőle. Kunpeszéren a társulat 45,2 millió forint értékű beruházással újítja fel a műveket. Ennek a munkának első üteme befejeződött, de 2011-ben folytatódik. A Bajai Társulat jelentős talajvízszint süllyedést észlelt a korábbiakban Borota térségében. A 2010-es csapadékos év itt is jótékony hatású volt, a lefolyástalan mélyedések feltöltődtek. Várható azonban, hogy egy csapásra nem oldódik meg a probléma, jellemző lesz a vízhiány. A Kiskunfélegyházai Társulat csatornarekonstrukciót hajtott végre és vízvisszatartó műtárgyakat épített 23 millió forint értékben. A Kiskunmajsai Társulatnál szintén végeztek csatornarekonstrukciós munkát és tiltókat építettek be. Ennek a beruházásnak a költsége 16 millió forint volt. A beruházásokat az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból (70 %), valamint társulati hozzájárulásból (30 %) finanszírozták.

A 2011. évi elképzelések szerint a Dunavecsei Társulat folytatja a kunpeszéri rekonstrukciót és további közcélú művek rendberakását tervezi. Kunpeszéren és Lajosmizsén közmunkások foglalkoztatásokat is foglalkoztatni fog. A Bajai Társulatnál a Homokhátságot érintő munkákban a vízvisszatartás, a medertározási lehetőségek növelése, a vízkormányzást biztosító műtárgyak felújítása és a medrek felújítása dominál. A Kiskunfélegyházai Társulat további rekonstrukciós munkát fog végezni mintegy 28 millió forint értékben. Tervbe vettek csatorna felújítást és vízvisszatartó műtárgyak építését, cseréjét. A Kiskunmajsai Társulat is további rekonstrukciós munkát mintegy 18 millió forint értékben. Itt már 2001. januárjában védelmi feladatok is voltak 8 millió forint értékben. A Helvécia Társulatnál 2011-ben a tanyás ingatlanok védelmére koncentráltak elsősorban Jakabháza és Ágasegyháza térségében.

 

Közcélú vízgazdálkodási feladatok finanszírozása

A közcélú vízgazdálkodási feladatok finanszírozása sokat változott az elmúlt évtizedben. Az 1999. évi rendkívüli belvíz után (450 ezer hektár volt a belvízi elöntés) egy olyan időszak következett, amikor az akkori Mezőgazdasági Kormányzat sokat áldozott a művek rendbetételére. Az 1999-2003. közötti időszakban évente 4-5 milliárd forint állami forrás, továbbá 2 milliárd érdekeltségi hozzájárulás állt rendelkezésre, a fenntartásra, üzemeltetésre és részben a rekonstrukcióra. Ennek hatására a művek állapota 2003. év végére nagyon sokat javult. Ezt látva az érdekeltek (gazdálkodók, önkormányzatok) is eleget tettek befizetési kötelezettségüknek.

Sajnos 2004-ben az állami finanszírozás gyakorlatilag megszűnt, a gazdák magukra maradtak. Hiába nőtt az érdekeltségi hozzájárulás 2009-re 4,5 milliárd forintra, a minimálisan szükséges forrás 9 milliárd forint lett volna, így a műveknek csak mintegy 30 %-a került elfogadható állapotba. Ehhez járult, hogy a harmadlagos művek (volt üzemi művek, táblacsatornák) önkormányzati tulajdonba és üzemeltetésbe kerültek és mivel ezek fenntartására, üzemeltetésére egyáltalán nem volt forrás, teljesen tönkrementek. A számos helyen tapasztalt vízitársulatokkal kapcsolatos elégedetlenséget a harmadlagos művek kritikán aluli állapota, a közcélú művek állami finanszírozás hiányában történt leromlása váltotta ki. Hiába használta fel a vízitársulat szakszerűen a rendelkezésére bocsátott forrást – természetesen a legkritikusabb helyeken -, mivel a legtöbb gazda maga körül csak rossz állapotú műveket látott, nőtt az elégedetlenség.

Ez az elégedetlenség vezetett ahhoz, hogy a Parlament a 2010. évi XC. törvénnyel módosította a 2009. évi CXLIV. törvényt (a vízitársulatokról) is, 2011. január 1-től eltörölve a kötelezően befizetendő társulati hozzájárulást.

A közcélú vízgazdálkodási feladatok finanszírozásának négy lába 2011-ben a következő:

  • költségvetési támogatás: 4,6 milliárd forint;

  • közmunka program: a vízitársulatok országosan mintegy 3600 főt fognak foglalkoztatni, ennek állami támogatása több mint 5,3 milliárd forint;

  • az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban Uniós támogatással vannak

    • 2009-ben indult beruházások, ezeknek van 2011. évi üteme mintegy 1,5 milliárd forint támogatással,

    • a 2009. évi pályázatnak most küldik ki a támogatási határozatait a társulatoknak, egyeztetés folyik az MVH-val,

    • 2011. évi pályázat: egyeztetés folyik az Irányító Hatósággal.

  • belvízvédekezés: a védekező mintegy 40 vízitársulat egy havi védekezési költsége 830 millió forint (jelenleg 300 ezer ha nagyságú a belvízelöntés, a társulatok napi 6 millió m3 vizet emelésnek át 240 szivattyúteleppel).

 

Mennyi pénz jut a térségre 2011-ben?

Ebben az évben a közcélú vízgazdálkodási feladatokat az állam költségvetési forrásból és Uniós forrásból finanszírozza. Van lehetőség önkéntes befizetésre, de ennek nagysága egyenlőre tervezhetetlen. A 2011. évi költségvetési támogatás elosztása alapvetően a 2009. évben befizetett érdekeltségi hozzájárulással arányos. Prioritások miatt ettől való eltérés lehetséges. Az elsődleges prioritás 2011-ben a belvizes területek műveinek jobb állapotba hozása.

2009. évben a következő érdekeltségi hozzájárulások folytak be:

  • Bajai Társulat 138 millió forint

  • Dunavecsei Társulat 102 millió forint

  • Kiskörösi Társulat 15 millió forint

  • Keceli Társulat 5 millió forint

  • Kiskunmajsa Társulat 50 millió forint

  • Helvécia Társulat 5 millió forint

  • Kiskunfélegyházai Társulat 53 millió forint

  • Tiszaalpári Társulat 2 millió forint

  • Összesen 370 millió forint

A 2011-ben várható költségvetési támogatás ezen társulatok által lefedett területre mintegy 400-450 millió forint. További forrásokat jelent a közmunkások foglalkoztatása. Úgy lehet számolni, hogy egy közmunkással éves szinten mintegy 1,5 millió forint támogatás jár. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében több mű rekonstrukciója folyamatban van, ezeknek a munkáknak lesznek 2011. évi ütemei. A 2009. évi pályázat elbírált munkái közül is több elkezdődhet ebben az évben.

 

Jövőkép

Az elmúlt évben felvetődött az a kérdés, ezeket a vízgazdálkodási munkákat hogy jobb ellátni: vízgazdálkodási társulatokkal vagy nélkülük? A vízgazdálkodási feladat nem kevesebb lesz, hanem több! Ennek oka a térség már amúgy is rossz vízgazdálkodási helyzete és az ehhez kapcsolódó, a klímaváltozás által bekövetkező változások. A növekvő feladatok ellátásához egyre több forrásra lesz szükség!

Honnan jönnek ezek a többletforrások? Az államtól, a Kormányzattól, a költségvetésből? Speciális adókból? Az Európai Unió támogatásából? A terület gazdáitól, önkormányzataitól nem lehet hozzájárulást beszedni, onnan csak az önkéntes befizetések maradnak. A vízgazdálkodási problémákat valahogy orvosolni kell, a feladatokat meg kell oldani.

Sajnos sokan úgy gondolják, hogy ez alapvetően a vízitársulati vezetők, dolgozók egzisztenciális problémája. Ez súlyos tévedés! A használható szakembereket felszívja az állami vízügy. De amennyiben nem lesz a helyi gazdálkodók érdekeit messzemenően figyelembe vevő területi vízgazdálkodás, az az ott gazdálkodók tönkremenetelével járhat, számukra tehát ez sokkal inkább egzisztenciális probléma!

Fontos lenne egy-egy területrész vízgazdálkodási problémáinak, feladatainak pontos felmérése és beárazása. Sajnos az a tapasztalat, hogy a szükséges forrásokról gyakran úgy vitatkoznak a társulati küldöttgyűléseken, hogy senki sem tudja, melyek a valódi problémák, milyen színvonalú vízgazdálkodás szeretnének, azokhoz milyen művek szükségesek és ezen művek jó állapotba hozatalához mekkora összegre lenne szükség. A tényleges vízgazdálkodási problémákat kellene meghatározni és végiggondolni, azt, hogy milyen módokon lehetséges azok orvoslása. Az is nagy kérdés, mi legyen például az önkormányzati tulajdonú művekkel? Milyen szervezet legyen az, amelyik összefogja a gazdákat, megszervezi a feladatok megoldását, fogadja az állami támogatást, pályázik az EU-s forrásokra, üzemeltetési, védelmi feladatokat lát el. A vízitársulat? Vagy valamilyen a gazdákat összefogó, feladatokat koordináló szervezet? De hiszen az a társulat maga!

 

A térség társulatai

Bács-Kiskun megyében négy nagyterületű társulat van:

  • Dunamenti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat, székhelye: Dunavecse,

  • Bácska-Margittaszigeti Vízgazdálkodási Társulat, Székhelye: Baja,

  • Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulat, Székhelye: Kiskunfélegyháza,

  • Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat, Székhelye: Kiskunmajsa

Részben a Duna-Tisza közén, de már Csongrád megyében működik a

  • Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat, Szeged székhellyel.

A Homokhátsági Vízgazdálkodási Társulat (Kiskörös) az 1990-es évek második felében felszámolásra került, helyén kisebb társulatok alakultak:

  • Közép-Homokhátsági Vízgazdálkodási Társulat, Helvécia

  • KICS, Kecel-Imrehegy-Császártöltés Vízgazdálkodási Társulat, Kecel,

  • Kolon Vízgazdálkodási Társulat, Izsák,

  • Homokhátsági Vízgazdálkodási Társulat, Kiskörös

  • Fülöpszállási Vízitársulat, Fülöpszállás (megalakuló félben)

A Tisza mentén:

  • Tiszaalpár-Csongrád-Bokrosi Öblözet Vízgazdálkodási Társulat, Tiszaalpár.

Mellékletek:
ÁllományLeírásMéret
A(z) (Fülöpháza.jpg) állomány letöltéseFülöpháza.jpg 815 Kb
A(z) (kitisztított XXXVIII csatorna.jpg) állomány letöltésekitisztított XXXVIII csatorna.jpg 807 Kb
A(z) (Lajosmizse XXd csatorna.jpg) állomány letöltéseLajosmizse XXd csatorna.jpg 819 Kb
 

Nincs jogosultsága hozzászólni.

Névnap

Ma 2024. március 29., péntek van.
Auguszta napja van, holnap Zalán napja lesz.