Kelet-Baranyai VgT alapszabálya

Kelet-Baranyai Vizitársulat

 

alapszabály

 

 

A módosításokkal egységbe foglalt jelen Alapszabály a többször módosított

2009. évi CXLIV. törvény szerint készült és a Kelet-Baranyai Vizitársulat

2011. május 31. napján megtartott küldöttgyűlése 12/2011. (2011.05.31.) KGY. számú határozatával fogadta el és 2011. május 31-én lép hatályba

1.

A társulat elnevezése és székhelye

 

1. 1.

A társulat elnevezése:                             

Kelet-Baranyai Vizitársulat

 

 

1.2.

Rövidített elnevezése:                          

KEBAVIT

 

1.3.

A társulat székhelye

7700 Mohács, Kossuth Lajos u. 43.

 

1.4.

A társulat megalakulásának időpontja:   

1958. július 20.

 

1.5.

A társulat szervezeti formája:

vizitársulat, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet

 

 

 

 

2.

A társulat célja

 

 

2.1.

A  Kelet-Baranyai Vizitársulat (Továbbiakban: társulat) alapvető célja, hogy tagjai érdekében működési területén a 2009. évi CLVIV. törvényben és a jelen alapszabályban meghatározott közfeladatait ellássa.

 

3.

A társulat működési területe

 

 

 

3.1.

A társulat működési területe az alábbi vízfolyások és csatornák vízgyűjtő területe:

 

-

Lánka patak (Baranya megye határáig)

-

Belsőréti patak és mellékága (Baranya megyei határig)

-

Véménd-Bári vízfolyás és mellékágai

-

Csele patak és mellékágai

-

Lánycsók-Marázai vízfolyás és mellékágai

-

Borza patak és mellékágai

-

Gerecháti belvízöblözet

-

Vizslaki belvízöblözet

-

Mohácsi belvízöblözet

-

Bara patak és mellékága

-

Mároki vízfolyás és mellékágai

-

Karasica patak és mellékágai

-

Vasas-Belvárdi vízfolyás és mellékágai

-

Villány-Pogányi vízfolyás és mellékágai

-

Karasica szívó csatorna

 

 

 

 

3.2.

A működési terület nagysága: 127.500 ha

 

 

3.3.

A működési terület természetbeli határai: Keleten a Duna folyó, Északon Baranya-Tolna megye határa, Észak-Ny. a Mecsek hegység gerince, Nyugaton az 58.sz. fkl. út, Villányi hegység, Délen az országhatár.

 

 

3.4.

A társulat működési területe a vízfolyások vízgyűjtő területét figyelembe véve 23. területi egységre oszlik. A működési terület térképi ábrázolása és a területi egységek lehatárolása az alapszabály mellékletét képező helyszínrajzon került ábrázolásra. (1.sz.melléklet)

 

 

3.5.

A küldöttek száma: 23 fő. Egy területi egységet egy fő képvisel.

 

 

3.6.

A működési területet településenként azok közigazgatási területével az alábbi területi egységek alkotják, melyek egyben küldötti körzetek:

 

 

 

Területi egység

 

Települések megnevezése

küldöt-tek száma

Megnevezése

Terület (ha)

 

1.

sz. küldötti körzet

3 478

Lánka-Belsőréti patak

1

Dunaszekcső község közigazgatási területe

Bár község közigazgatási területe

 

2.

sz. küldötti körzet

6 135

Véménd-Bári vízfolyás és mellékága

1

Somberek község közigazgatási területe

Palotabozsok község közigazgatási területe

Véménd község közigazgatási területe

 

3.

sz. küldötti körzet

4 146

Csele patak és mellékágai

1

Görcsönydoboka község közigazgatási területe

Szűr község közigazgatási területe

Szebény község közigazgatási területe

 

4.

sz. küldötti körzet

2 683

Székelyszabari mellékág – Jenyei patak

1

Székelyszabar község közigazgatási területe

Himesháza község közigazgatási területe

 

5.

sz. küldötti körzet

3 056

Lánycsók-Marázai vízfolyás

1

Lánycsók község közigazgatási területe

Kisnyárád község közigazgatási területe

Erdősmárok község közigazgatási területe

Liptód község közigazgatási területe

 

 

6.

sz. küldötti körzet

3 693

Mohácsi belvízöblözet

1

Mohács város közigazgatási területe

 

 

7.

sz. küldötti körzet

5 567

Kölked-Vizslaki belvízöblözet

1

Kölked község közigazgatási területe

 

8.

sz. küldötti körzet

5 842

Borza patak és mellékágai

1

Babarc község közigazgatási területe

Szajk község közigazgatási területe

 

9.

sz. küldötti körzet

1 456

Nagynyárádi vízfolyás és mellékágai

1

Bóly város közigazgatási területe

Versend község közigazgatási területe

 

10.

sz. küldötti körzet

3 832

Majsi Malomárok /alsó/

1

Udvar község közigazgatási területe

Majs község közigazgatási területe

Nagynyárád község közigazgatási területe

Sátorhely község közigazgatási területe

 

11.

sz. küldötti körzet

3 704

Majsi Malomárok /felső/

1

Töttös község közigazgatási területe

 

12.

sz. küldötti körzet

2 830

Bara-Bezedeki vízfolyás

1

Ivándárda község közigazgatási területe

Bezedek község közigazgatási területe

Lippó község közigazgatási területe

 

13.

sz. küldötti körzet

3 678

Dolina-Gréda-Mároki vízfolyás

1

Magyarbóly község közigazgatási területe

Kislippó község közigazgatási területe

Márok község közigazgatási területe

 

14.

sz. küldötti körzet

18 497

Karasica belvízöblözet

1

Illocska község közigazgatási területe

Lapáncsa község közigazgatási területe

 

15.

sz. küldötti körzet

3 680

Békáspusztai vízfolyás

1

Pócsa község közigazgatási területe

Borjád község közigazgatási területe

Szederkény község közigazgatási területe

Monyoród község közigazgatási területe

 

16.

sz. küldötti körzet

6 433

Peterd-Szemelyi vízfolyás

1

Villánykövesd község közigazgatási területe

Ivánbattyán község közigazgatási területe

Kisjakabfalva község közigazgatási területe

Újpetre község közigazgatási területe

Kiskassa község közigazgatási területe

Pécsdevecser község közigazgatási területe

Peterd község közigazgatási területe

 

Birján község közigazgatási területe

Lothárd község közigazgatási területe

Szemely község közigazgatási területe

Kozármisleny község közigazgatási területe

 

17.

sz. küldötti körzet

5 740

Villány-Pogányi vízfolyás

1

Palkonya község közigazgatási területe

Vókány község közigazgatási területe

Áta község közigazgatási területe

Szökéd község közigazgatási területe

Kisherend község közigazgatási területe

Egerág község közigazgatási területe

Pogány község közigazgatási területe

Pécsudvard község közigazgatási területe

 

18.

sz. küldötti körzet

4 283

Kistótfali-Németi vízfolyás

1

Kistótfalu község közigazgatási területe

Bisse község közigazgatási területe

Szalánta község közigazgatási területe

 

19.

sz. küldötti körzet

12 420

Vasas-Belvárdi vízfolyás /Felső/

1

Magyarsarlós község közigazgatási területe

Nagykozár község közigazgatási területe

Romonya község közigazgatási területe

Bogád község közigazgatási területe

Pécs város közigazgatási területe

 

20.

sz. küldötti körzet

7 987

Vasas-Belvárdi vízfolyás /alsó/ + Hásságy-Ellendi vf.

1

Belvárdgyula község közigazgatási területe

Olasz község közigazgatási területe

Hásságy község közigazgatási területe

Ellend község közigazgatási területe

Pereked község közigazgatási területe

Martonfa község közigazgatási területe

 

21.

sz. küldötti körzet

6 550

Szilágy-Berkesdi vízfolyás

1

Kátoly község közigazgatási területe

Berkesd község közigazgatási területe

Erzsébet község közigazgatási területe

Szilágy község közigazgatási területe

 

22.

sz. küldötti körzet

6 640

Pécsvárad-Szellői vízfolyás

1

 

 

 

 

 

 

 

Nagypall község közigazgatási területe

Pécsvárad város közigazgatási területe

Zengővárkony község közigazgatási területe

Hosszúhetény község közigazgatási területe

 

Erdősmecske község közigazgatási területe

 

23.

sz. küldötti körzet

5 170

Karasica vízfolyás /középső/

1

Máriakéménd község közigazgatási területe

Szellő község közigazgatási területe

Kékesd község közigazgatási területe

Maráza község közigazgatási területe

Geresdlak község közigazgatási területe

Fazekasboda község közigazgatási területe

Apátvarasd község közigazgatási területe

Lovászhetény község közigazgatási területe

Feked község közigazgatási területe

 

Összesen: 127 500

23

4.

A társulat feladatai és tevékenységi köre

 

4.1.

A társulat közfeladatként a működési területén lévő társulati műveken az 1995. évi LVII. törvény szerinti állami és önkormányzati közfeladatok átvállalásával az ár és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó területi vízrendezési, vízkárelhárítási, és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat lát el, közcélú vízilétesítményeket hoz létre, karbantartási és üzemeltetési feladatokat lát el. Működési területén közfeladatként környezetvédelmi, természetvédelmi, táblán, illetve üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatási feladatokat végezhet.

 

 

4.2.

A társulat alapszabályban meghatározott közfeladatait elősegítő, azokat nem veszélyeztető vállalkozási tevékenységet is folytathat.

 

 

4.3.

A társulat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

 

 

4.4.

A társulat fő tevékenysége: 42.91 Vízi létesítmény építés

A társulat tevékenységi köre: 71.12 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás

 

 

Vízi létesítmény építése Fő tevékenység

 

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadás, üzemeltetése

 

Szennyvíz gyűjtése, kezelése

 

Növénytermesztési szolgáltatás

 

Kőfejtés, gipsz, kréta bányászata

 

Kavics-, homok, agyagbányászata

 

Egyéb bányászati szolgáltatás

 

Nem veszélyes hulladék gyűjtése

 

Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés

 

Lakó és nem lakóépület építése

 

Út, autópálya építése

 

Híd, alagút építése

 

Folyadék szállítására szolgáló közmű építése

 

Elektromos, híradástechnikai célú közmű építése

 

Egyéb m.n.s. építés

 

Bontás

 

Építési terület előkészítése

 

Egyéb speciális szaképítés m.n.s.

 

Építészmérnöki tevékenység

 

Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás

 

M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

 

Építőipari gép kölcsönzése

 

Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése

 

Egyéb takarítás

 

Zöldterület-kezelés

 

 

5.

A tagsági viszony

 

 

5.1.

A társulat tagja a működési területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant a tulajdonos által feljogosított használó természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet.

 

 

5.2.

A települési önkormányzatok a település teljes belterületével tagjai a társulatnak.

 

 

5.3

A tag társulati tagsága megszűnik, ha

 

 

a)

a természetes személy meghal,

 

 

b)

a jogi személy tag jogutód nélkül megszűnik,

 

 

c)

tagsági viszonya alapjául szolgáló ingatlantulajdon vagy használat megszűnik,

 

 

d)

a társulat jogutód nélkül megszűnik.

 

5.4.

A társulat jogutódlással történő megszűnése esetén a tag  a jogutód társulat tagjává válik.

 

 

 

6.

A tagok jogai és kötelességei

 

 

6.1.

A társulat tagjának joga, hogy

 

 

 

6.1.1.

az alapszabályában meghatározott módon küldöttet válasszon;

 

 

 

6.1.2.

küldöttje útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában, a határozatok meghozatalában;

 

 

 

6.1.3.

a társulatban személyesen - ha kizáró ok, illetőleg összeférhetetlenség nem áll fenn - jelen alapszabályban meghatározottak szerint tisztséget viseljen;

 

 

 

6.1.4.

a tisztségviselőktől, küldöttjétől a társulatot vagy a saját érdekeltségét, egyéb jogait vagy kötelezettségeit érintő ügyben felvilágosítást kérjen;

 

 

 

6.1.5.

a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott és jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozat felülvizsgálatát a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kérje a bíróságtól;

 

 

 

6.1.6.

rendkívüli küldöttgyűlés összehívását indítványozza;

 

 

 

6.1.7.

a társulat működésével kapcsolatos észrevételeit a  küldöttgyűlésnek vagy az intéző bizottságnak, vagy az felügyelő  bizottságnak jelezni, és annak elintézéséről tájékoztatást kérni;

 

 

6.2.

A tagok kötelességei

 

 

 

A társulat tagjának kötelezettsége, hogy

 

 

 

6.2.1.

személyesen vegyen részt a társulat minden olyan szervének tevékenységében, amelybe választották és azt elvállalta;

 

 

 

6.2.2.

a küldöttgyűlés által megállapított egyéb támogatásokat határidőre megfizesse;

 

 

 

6.2.3.

a határidőre meg nem fizetett egyéb támogatások után a késedelmi pótlékot és a behajtás költségeit is megfizesse;

 

 

 

6.2.4.

megtartsa a alapszabály előírásait, valamint a  küldöttgyűlés reá nézve kötelező határozatait;

 

 

 

6.2.5.

Amennyiben a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló ingatlan tulajdoni vagy használati jogosultsága megszűnik vagy megváltozik, azt köteles a társulat intézőbizottságának írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony megszűnését vagy megváltozását igazoló okiratot, illetőleg annak másolatát, valamint - ha abból nem állapítható meg - a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépő új tag cégnevét és székhelyét, cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) természetes személy esetében nevét, lakhelyét és anyja nevét, születési dátumát, születési dátumát valamint területének nagyságát és a terület helyrajzi számát.

 

 

7.

A tagnyilvántartás – tagi adatok kezelése 

 

 

7.1.

A társulat tagjainak nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a természetes személy tag születési évét, anyja nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), jogviszonyának jellegét (tulajdonos vagy használó), tagsági jogviszonyát megalapozó területének nagyságát első alkalommal az alapszabállyal egy időben, a tagok adataiban bekövetkező változásokat évente egy alkalommal, legkésőbb június 30-ig az illetékes cégbírósághoz kell benyújtani.

 

 

7.2.

A tagnyilvántartás ezen alapszabály melléklete. (2. sz. melléklet)

 

8.

Küldöttválasztás

 

 

8.1.

A küldöttválasztó fórum

 

 

8.1.1.

A küldöttválasztó fórum összehívásáról és lebonyolításáról a Társulat intézőbizottságának elnöke a társulat Honlapján, a területi egység valamennyi önkormányzatának hirdető tábláján közzétett felhívással gondoskodik.

 

 

 

8.1.2.

A küldöttválasztó fórumot az intézőbizottság elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le.

 

 

 

8.1.3.

A küldöttválasztó fórumon jelenléti ívet kell vezetni, és jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

 

 

 

 

-

a küldöttválasztó gyűlés helyét, idejét;

 

 

 

-

a jelenlevő, illetőleg a képviselt tagok számát, és az általuk képviselt területek hektárban,

 

 

 

-

a küldöttválasztó gyűlésen hozott küldöttválasztó határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent (képviselt) tagok milyen arányban szavazták meg;

 

 

 

-

a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét.

 

 

 

 

 

 

 

8.1.4.

a jelenléti ívet a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, ideértve a tagok képviseletére adott meghatalmazásokat is. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a küldöttválasztó fórum által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia.

A jegyzőkönyv nem selejtezhető.

 

 

8.2.

A küldöttek választása

 

 

 

8.2.1.

A küldöttválasztó fórumon megjelent tagok területi egységenként (küldötti körzetenként ) egy fő küldöttet választhatnak. Küldött csak az adott területi egységben (küldötti körzetben) ingatlan tulajdonnal vagy használattal rendelkező tag lehet. A több körzetben ingatlantulajdonnal, vagy használattal rendelkező tag abban a körzetben lehet küldött, amelyben a legnagyobb ingatlantulajdonnal, vagy használattal rendelkezik.

 

 

 

8.2.2.

A küldöttválasztó fórumon a tagot magánokiratba foglalt meghatalmazással más személy is képviselheti. A küldöttválasztó fórum napirendje a küldött megválasztása.

 

 

 

8.2.3.

A szabályszerűen összehívott küldöttválasztó fórum az azon megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

 

 

 

8.2.4.

A küldöttet a küldöttválasztó fórumon a jelen lévő tagok az általuk képviselt területnagysággal egyszerű többséggel, nyílt szavazással határozatlan időre választják meg.

 

 

 

8.2.5.

Amennyiben a jelen alapszabályban meghatározott létszámnál több küldöttet jelölnek, a küldöttekről jelölésük sorrendjében kell szavazni és a legtöbb szavazatot elnyert küldött kerül megválasztásra.

 

 

 

8.2.6.

Eredménytelen küldöttválasztás esetén a megismételt küldöttválasztó fórumot az intéző bizottság elnöke legkésőbb a következő gazdasági évben megtartásra kerülő küldöttgyűlés előtt összehívja.

 

9.

Küldöttgyűlés

 

 

9.1.

A küldöttgyűlés a társulat legfőbb szerve. A küldöttgyűlés a társulatokra vonatkozó jogszabályi keretek között jogosult a társulatot érintő bármely ügyben dönteni.

A küldöttgyűlést évente legalább egyszer, a tárgyév május 31. napjáig meg kell tartani.

 

 

9.2.

A küldöttgyűlés tagjai a területi egységenként választott küldöttek, továbbá a tisztségviselők. A küldöttgyűlés tagjai a küldöttgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek.

A társulat küldöttgyűlésén a társulat tagjai, a társulat igazgatója, a Baranya Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának, a Dél-dunánúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak, valamint a társulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője tanácskozási joggal vehetnek részt.

A küldöttgyűlés tagjainak nyilvántartása az Alapszabály 3. számú melléklete.

 

 

9.3.

Ha a küldött tisztsége bármely okból megszűnik, a tagok a küldött által képviselt területi egységben megtartásra kerülő küldöttválasztó fórumon a 8.1. és a 8.2. pont értelemszerű alkalmazásával a soron következő küldöttgyűlés előtt új küldöttet választanak.

 

 

9.4.

A küldöttgyűlés összehívása

 

 

 

9.4.1.

A küldöttgyűlést az intézőbizottság elnöke hívja össze. Ha az intézőbizottság elnöke ezt elmulasztja, az összehívásra a felügyelő bizottság elnöke jogosult. Az illetékes hatóság és a társulatok országos érdekképviseleti szervezete kezdeményezheti, hogy a cégbíróság intézkedjen a küldöttgyűlés összehívása érdekében. Össze kell hívni a küldöttgyűlést, ha a társulat tagjainak több mint 10%-a, vagy a küldöttek több mint fele a napirend megjelölésével írásban kéri.

 

 

 

9.4.2.

A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal a küldöttgyűlés tagjainak, a területileg illetékes mezőgazdasági- és a vízügyi igazgatási szervezetnek, a társulatok érdekképviseleti szervezetének, valamint a társulat azon tagjainak, akik a küldöttgyűlést kezdeményezték ki kell küldeni, és a területileg illetékes települési önkormányzat(ok)nál hirdetmény formájában is közzé kell tenni.

 

 

 

9.5.

A küldöttgyűlés határozatképessége

 

 

9.5.1.

A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttgyűlés tagjainak több mint fele személyesen megjelenik, és a megjelent küldöttek a társulat működési területének több mint felét képviselik.

 

 

 

9.5.2.

Ha a küldöttgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent küldöttek számára és az általuk képviselt terület nagyságára való tekintet nélkül határozatképes.

 

 

 

9.5.3.

A küldöttgyűlést az intézőbizottság elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le. Az intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a küldöttgyűlés levezetésére a felügyelő bizottság elnöke tesz személyi javaslatot a küldöttgyűlés felé.

 

 

 

9.6.

A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik

 

 

 

9.6.1.

Alapszabály módosítása.

 

 

 

9.6.2.

A társulat működési területének megállapítása

 

 

9.6.3.

A társulati művek körének megállapítása.

 

 

9.6.4

A társulat megszüntetésének, szétválásának, egyesülésének, illetőleg a kiválás és a belépés engedélyezése.

 

 

 

9.6.5.

A tagok részére egyéb támogatás jogcímen fizetési kötelezettség megállapítása.

 

 

 

9.6.6.

Az egyéb támogatások jellegének mértékének és felhasználásának megállapítása.

 

 

 

9.6.7.

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása.

 

 

 

9.6.8.

A tisztségviselők megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, felmentése, költségtérítésének és díjazásának megállapítása.

 

 

 

9.6.9.

A tárgyévet követő év közfeladatainak meghatározása, a költségvetési forrásból finanszírozott tárgyévi közfeladatok mértékének és sorrendjének tudomásul vétele.

 

 

 

9.6.10.

A közfeladatok ellátásához szükséges - a törvényben meghatározott mértékű - elkülönített vagyon meghatározása, nevesítése.

 

 

 

9.6.11.

Az éves beszámoló, illetőleg egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyása.

 

 

 

9.6.12

Gazdasági társaságba való belépés, vagy gazdasági társaság alapítása.

 

 

 

9.6.13.

Jegyzőkönyvvezető és két fő jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztása

 

 

9.6.14.

Amit jogszabály vagy az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal.

 

 

 

 

 

 

9.7.

A küldöttgyűlés határozatai

 

 

9.7.1

A küldöttgyűlés határozatait - ha a küldöttgyűlés másként nem határoz - nyílt szavazással és a megjelenteket megillető szavazatok egyszerű többségével hozza meg.

 

 

9.7.2.

A küldöttgyűlések határozatairól évente újra induló folyamatos sorszámozással nyilvántartást kell vezetni, és a jegyzőkönyveket a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni.

 

 

 

9.7.3.

A tagokra fizetési kötelezettséget megállapító küldöttgyűlés határozata meghozatalánál a küldöttgyűlés tagjai az általuk képviselt terület nagysága arányában, minden egyéb ügyben egyenlő arányban szavaznak.

 

 

 

9.7.4.

Az alapszabály módosításához a jelen lévő küldöttek legalább kétharmadának szavazata szükséges.

 

 

 

9.7.5.

A társulat megszüntetéséhez, egyesüléséhez, szétválásához, a csatlakozáshoz, illetve a kiváláshoz a küldöttgyűlés összes tagjának legalább 75%-ának a szavazatára van szükség.

 

 

9.8.

A küldöttgyűlés jegyzőkönyve

 

 

 

9.8.1.

A küldöttgyűlésen jelenléti ívet kell vezetni amelynek tartalmaznia kell a küldöttgyűlés tagjának nevét, aláírását és az általa képviselt terület nagyságát ha-ban, továbbá jegyzőkönyvet kell felvenni amelynek tartalmaznia kell különösen:

 

 

 

 

-

a küldöttgyűlés helyét, idejét;

 

 

 

-

a jelenlevő küldöttgyűlési tagok számát, az általuk képviselt területet ha-ban.

 

 

 

 

-

a napirendet,

 

 

 

-

a küldöttgyűlésen hozott határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a küldöttgyűlés megjelent tagjai milyen arányban szavazták meg;

 

 

 

-

a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét.

 

 

 

9.8.2.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a küldöttgyűlés által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia.

A jegyzőkönyv nem selejtezhető.

 

 

 

9.8.3.

A jegyzőkönyvet a tagok, a küldöttek és a küldöttgyűlésre tanácskozási joggal meghívottak a társulat székhelyén tekinthetik meg.

 

 

9.9.

Rendkívüli küldöttgyűlést kell tartani, ha

 

 

 

9.9.1

az intéző- vagy a felügyelő bizottság tagjainak száma a jelen alapszabályban meghatározott szükséges minimum létszám alá csökken;

 

 

 

9.9.2.

az intézőbizottság elnöke lemond, vagy tisztsége bármely okból megszűnik;

 

 

 

9.9.3.

az intézőbizottság vagy annak elnöke szükségesnek tartja;

 

 

 

9.9.4.

a társulat tagjainak több mint 10%-a vagy a küldöttek több mint fele a napirend megjelölésével írásban kéri az intéző bizottság- vagy a felügyelő bizottság elnökétől.

 

 

 

9.9.5.

A felügyelő bizottság vagy a cégbíróság indítványozza.

 

 

 

9.9.6.

Ha a társulat feladatainak, működési területének változása indokolja

 

 

 

9.9.7.

A rendkívüli küldöttgyűlést a bekövetkezett tény, továbbá az indítvány megtételét követő 30 napon belül össze kell hívni.

 

 

10.

Az intéző bizottság

 

 

10.1.

A társulat irányító szerve az intézőbizottság. Az intéző bizottság elnökből és négy tagból áll. Az intézőbizottság tagjainak szükséges minimum létszáma 2 fő.

 

 

10.2.

Az intéző bizottság elnökét és négy tagját a küldöttgyűlés a társulat tagjai közül egyszerű többséggel legfeljebb öt évre választja meg. Az intéző bizottság elnöke és tagjai újraválaszthatóak.

 

 

10.3.

Az intéző bizottság gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról és dönt a társulatot, illetőleg a társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés hatáskörébe. A jogszabályok, az alapszabály, egyéb szabályzatok, valamint a küldöttgyűlés határozatainak megtartásával vezeti és irányítja a társulat működését.

 

 

 

10.4.

Az intéző bizottság feladata:

 

 

 

10.4.1.

Gondoskodik a társulat éves feladattervének és költségvetésének elkészítéséről, javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek azok elfogadására, vagy módosítására.

 

 

 

10.4.2.

A központi költségvetési és egyéb támogatások ismeretében előkészíti a tárgyévi feladattervet, leegyezteti a szakmai felügyeletet ellátó kövizig-gel és benyújtja tudomásul vételre a tárgyévi küldöttgyűlés elé.

 

 

 

10.4.3.

Gondoskodik a társulat gazdálkodásának irányításáról, a társulati vagyon megóvásáról és tulajdonának védelméről.

 

 

 

10.4.4.

Gondoskodik az éves mérleg elkészítéséről, biztosítja a felügyelő bizottság ez irányú vizsgálatának feltételeit, valamint azt, hogy az éves mérleget a küldöttgyűlés megvitassa és döntsön annak elfogadásáról.

 

 

 

10.4.5.

Gondoskodik a tagi nyilvántartásról és a változások átvezetéséről.

 

 

 

10.4.6.

Biztosítja a jóváhagyott éves feladatterv gazdaságos, műszakilag megfelelő végrehajtásának feltételeit.

 

 

 

10.4.7

Biztosítja a tagok jogainak érvényesülését, elősegíti kötelezettségeik teljesítését.

 

 

 

10.4.8.

Figyelemmel kíséri a társulat pénz- és hitelgazdálkodását.

 

 

10.4.9.

Előkészíti a küldöttgyűlés által tárgyalandó ügyeket és kidolgozza a határozati javaslatokat.

 

 

 

10.4.10.

Beszámol a küldöttgyűlésnek a társulati terv teljesítéséről, a társulat vagyoni helyzetéről, továbbá a két küldöttgyűlés közötti időben a tett intézkedésekről.

 

 

 

10.4..11.

Dönt az éves feladattervben jóváhagyott közfeladatok év közbeni teljesítésének elfogadásáról.

 

 

10.5.

Az intézőbizottság működése

 

 

 

10.5.1.

Ügyrendjét maga állapítja meg.

 

 

 

10.5.2.

Üléseire a felügyelő bizottság elnökét és az ügyvezető igazgatót meg kell hívni, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

 

 

 

10.5.3.

Elnöke az ügyrendben, illetőleg a jelen alapszabályban meghatározott módon, de legalább negyedévenként a bizottságot összehívja, és az ülést levezeti. Az intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén az intézőbizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti le. Az intézőbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjai több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

 

 

 

10.5.4.

Az intéző bizottság az ülést a felügyelő bizottság elnökének, vagy az intéző bizottság bármely tagjának az okot megjelölő kívánságára 15 napon belül össze kell hívni.

 

 

 

10.5.5.

Az intéző bizottság ülésének meghívóját a napirend közlésével, a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal kell kiküldeni.

 

 

 

10.5.6.

Üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az intézőbizottság elnöke (az ülést levezető elnök) és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

 

 

 

10.5.7.

Üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendet, az ülésen elhangzott beszámolók, illetve hozzászólások lényegi tartalmát, az intéző bizottság bármely tagjának a meghozott határozattól eltérő álláspontját, a meghozott határozatokat évenkénti folyamatos sorszámozással megjelölve, és ha azok jellege megkívánja, a határozatok végrehajtási határidejét a felelősök nevének feltüntetésével.

 

 

 

10.5.8.

Üléséről készült jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az összes melléklettel együtt a felügyelő bizottság elnökének meg kell küldeni.

 

 

 

10.5.9.

Üléséről készült jegyzőkönyv eredeti példányát és mellékleteit a társulat köteles külön gyűjtőben megőrizni. A jegyzőkönyv nem selejtezhető.

 

 

 

10.5.10.

Határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik, hogy a végrehajtást igénylő ügyekkel kapcsolatban mikor és milyen intézkedések történtek.

 

11.

A felügyelő bizottság

 

 

11.1.

A társulat ellenőrző szerve a felügyelő bizottság.

 

 

11.2.

A felügyelő bizottság elnökét és kettő tagját a társulat tagjai közül a küldöttgyűlés választja meg egyszerű többséggel öt évre. A felügyelő bizottság tagjainak szükséges minimum létszáma 2 fő. A felügyelő bizottság elnöke és tagjai újraválaszthatóak.

 

 

11.3.

A felügyelő bizottság hatásköre a társulat tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés. A felügyelő bizottság rendszeresen ellenőrzi a társulat működését, a jogszabályok, az alapszabály, a szervezeti és működési szabályzat és más belső szabályzatok megtartását, továbbá a küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatok végrehajtását.

 

 

11.4.

A felügyelő bizottság feladata:

 

 

 

11.4.1.

Rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz-, hitel- és anyaggazdálkodását, továbbá a dolgozók létszámára, bérére, munkavédelmére vonatkozó rendelkezések, illetve előírások megtartását, és ezekkel kapcsolatos megállapításait írásban - a vizsgálati jegyzőkönyv megküldése útján - haladéktalanul közli a társulat elnökével.

 

 

 

11.4.2.

Testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évente egy alkalommal pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát, valamint anyagkezelését. Megállapításairól jegyzőkönyvet készít.

 

 

 

11.4.3.

Szükség esetén javaslatot tesz a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására.

 

 

 

11.4.4.

Indokolt esetben a küldöttgyűlés felé javaslatot tesz az intézőbizottság elnökének vagy tagjainak visszahívására, alkalmazottak tekintetében felelősségre vonást kezdeményezhet.

 

 

 

11.4.5.

Véleményezi a küldöttgyűlés elé terjesztett beszámolókat és jelentéseket.

 

 

 

11.4.6.

Jogosult a társulat működésével kapcsolatos bármely ügyben vizsgálatot tartani, ellenőrzése alól a társulat ügyei nem vonhatóak ki.

 

 

 

 

 

11.4.7.

A felügyelő bizottság működése:

 

 

 

 

11.4.7.1.

ügyrendjét maga állapítja meg;

 

 

 

 

11.4.7.2.

a társulat tevékenységére vonatkozó megállapításairól a küldöttgyűlésnek évente beszámol; a küldöttgyűlés a társulat éves beszámolójáról, illetőleg egyszerűsített éves beszámolójáról csak a felügyelő bizottság megállapításainak ismeretében határozhat;

 

 

 

 

11.4.7.3.

az intézőbizottsághoz fordul, ha annak hatáskörét az ellenőrzése kapcsán tett megállapítása érinti;

 

 

 

 

11.4.7.4.

akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg, és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

 

 

 

 

11.4.7.5.

A felügyelő bizottság üléseit a felügyelő bizottság elnöke hívja össze és vezeti le az ülést. A felügyelő bizottság elnökének akadályoztatása esetén a felügyelő bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti le. A felügyelő bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendeket, a hozzászólások lényeges tartalmát, a hozott határozatokat folyamatos évenkénti sorszámozással megjelölve, és - ha azok jellege megkívánja - a határozatok végrehajtási határidejét a felelős nevének feltüntetésével. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv vezetője és a felügyelő bizottság elnöke írja alá.

 

 

 

 

11.4.7.6.

A felügyelő bizottság vizsgálatairól, az ezek során megtett megállapításairól jegyzőkönyvet kell készíteni. A felügyelő bizottság vizsgálati jegyzőkönyvét ismertetni kell a vizsgálatban érdekelt személyekkel, akik a jegyzőkönyv tartalmára észrevételeket tehetnek.

 

 

 

 

11.4.7.7.

A felügyelő bizottsági ülések és vizsgálatok jegyzőkönyveit, továbbá azok mellékleteit a társulat külön gyűjtőben köteles megőrizni. A jegyzőkönyvek nem selejtezhetők.

 

 

 

 

11.4.7.8.

A felügyelő bizottság a különös szakértelmet igénylő vizsgálatokhoz szakértőket vehet igénybe.

 

 

 

 

11.4.7.9.

A társulat küldöttgyűlése, illetve az intéző bizottság köteles az ellenőrző bizottság javaslatait és indítványait megtárgyalni majd ezek tárgyában határozni.

 

 

 

 

 

11/A

Könyvvizsgáló

 

 

A társulatnál állandó könyvvizsgáló működik.

 

A társulat könyvvizsgálói feladatait 5 évi határozott időtartamra – a LIVAND Könyvvizsgáló Adó és Pénzügyi Tanácsadó Kft. kijelölése alapján – megválasztott Buturácz Antal

(7700 Mohács, II. Lajos u. 11/B. szám alatti lakos, okleveles könyvvizsgáló látja el.

A könyvvizsgáló legfeljebb ötévi időtartamra ismételten is kijelölhető.

 

A könyvvizsgáló betekinthet a társulat könyveibe, a vezető tisztségviselőktől és a társulat dolgozóitól felvilágosítást kérhet, a társulat pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit és bankszámláját megvizsgálhatja. A könyvvizsgáló a társulat közgyűlése elé terjesztett minden jelentést – különösen a számviteli törvény szerinti beszámolót, mérleget és vagyonkimutatást – megvizsgál abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve

megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak és véleményét ismerteti. E nélkül a jelentésről érvényes határozat nem hozható.

 

 

A könyvvizsgáló az intéző bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

A könyvvizsgálót tanácskozási joggal a küldöttgyűlésre is meg lehet hívni, valamint a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti ezen üléseken való részvételét. A könyvvizsgáló ezen kezdeményezése csak különösen indokolt esetben utasítható vissza.

 

Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a társulat vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztviselők az 1995. évi LVII tv.-ben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles az intéző bizottság összehívását kérni.

 

 

 

Ha az intéző bizottság ülését nem hívják össze, vagy az intéző bizottság a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni.

 

 

A könyvvizsgáló tevékenységére, jogkörére és feladataira egyebekben az alapszabály és az 1995. évi LVII. tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, a könyvvizsgáló felelősségére pedig a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok az irányadók.

 

 

12.

A társulat tisztségviselői

 

 

- intéző bizottság elnöke, tagjai (vezető tisztségviselők);

 

 

- felügyelő bizottság elnöke (vezető tisztségviselő), tagjai.

 

 

12.1.

Tisztségviselő csak a társulat nagykorú, cselekvőképes tagja - jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szerv esetén annak képviselője - lehet, aki nem áll jogerős bírósági ítélet alapján a közügyektől eltiltás hatálya alatt. Egy tag két tisztségre nem választható. A tisztségviselők és az igazgató nem lehetnek egymásnak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói, valamint a tisztségviselő nem lehet a társulat igazgatója. A tisztségviselők újraválaszthatók. A tisztségviselők tisztségüket a jogszabályokban, jelen alapszabályban, a társulat belső szabályzataiban, a küldöttgyűlés, az intéző bizottság és a felügyelő bizottság határozataiban foglaltak szerint kötelesek ellátni. A tisztségviselők jogszabályba, alapszabályba, a társulat belső szabályzataiba, küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatokba ütköző cselekedeteikkel a társulatnak szándékosan okozott kárért egyetemlegesen, a gondatlan károkozásért közrehatásuk arányában felelnek. A tisztségviselők a társulat küldöttgyűlése által az éves költségvetésben jóváhagyott összeg mértékéig tiszteletdíjban, költségtérítésben részesülhetnek.

 

 

12.2.

A tisztségviselők a tőlük elvárható gondossággal kötelesek feladataik teljesítése során eljárni, a társulat üzleti ügyeiről szerzett ismereteiket üzleti titokként megőrizni. Kötelezettségeik megszegésével a társulatnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősek. Felelősségre vonásuk a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik.

 

 

12.3

A tisztségviselők felelőssége egyetemleges. Nem terheli felelősség azt a tisztségviselőt, aki a felelősségre vonásra okot adó határozat vagy intézkedés ellen szavazott, illetve lépett fel, és ellenvéleményét bizonyíthatóan az ellenőrző bizottság, illetve annak elnöke tudomására hozta. A tartózkodó vélemény nem minősül ellenvéleménynek.

 

 

12.4.

A tisztségviselőt fel kell menteni, ha

 

 

 

12.4.1.

tisztségéről lemondott;

 

 

 

12.4.2.

a tisztség betöltését kizáró ok következett be;

 

 

 

12.4.3.

a jogszabályban, illetőleg jelen alapszabályban meghatározott összeférhetetlenség áll fenn, és azt az érintett felhívásra nem szüntette meg;

 

 

 

12.4.4.

a tisztség betöltésére alkalmatlanná vált.

 

 

12.5.

Ha a 15.4.4. pontban meghatározott alkalmatlanság a tisztségviselő tisztségének ellátásával vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a küldöttgyűléstől nem várható el.

 

 

12.6.

A tisztségviselőt a küldöttgyűlés visszahívja, ha a közügyektől jogerősen eltiltották és visszahívhatja, ha más súlyos kifogás merül fel ellene.

 

 

12.7.

A tisztségviselő tisztsége megszűnik, ha

 

 

 

12.7.1.

tisztségéről lemondott,

 

 

 

12.7.2..

a küldöttgyűlés visszahívta vagy felmentette,

 

 

 

12.7.3.

a tisztségviselő személy elhalálozott,

 

 

 

12.7.4.

tisztségét a társulati   tag  képviselőjeként töltötte be, és a képviseletre adott megbízásnak visszavonását a tag a társulatnak írásban bejelentette.

 

 

12.8.

A társulat tisztségviselője írásbeli bejelentéssel tisztségéről bármikor lemondhat. Ez esetben a küldöttgyűlés a bejelentés időpontjára visszamenő hatállyal menti fel a tisztségviselőt.

 

 

12.9.

Az intézőbizottság elnöke lemondását a felügyelő bizottság elnökének köteles bejelenteni, a többi tisztségviselő az intéző bizottság elnökének jelenti be a lemondását.

 

 

12.10.

Ha a tisztségviselői helyek bármilyen okból megüresednek a soron következő küldöttgyűlésen gondoskodni kell a tisztségviselők alapszabály szerinti számának választással történő helyreállításáról.

 

 

12.11.

Az intéző bizottság elnökének lemondása esetén a 90 napon belül összehívott küldöttgyűlésen kell az új elnököt megválasztani.

 

 

13.

Az intéző bizottság elnöke

 

 

13.1.

Az intéző bizottság elnöke egyben a társulat elnöke, képviseli a Társulatot harmadik személyek felé.

 

 

13.2.

Az intéző bizottság elnöke a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más belső szabályzatnak, valamint a küldöttgyűlés és az intézőbizottság határozatainak megfelelően irányítja a társulatot. Az intéző bizottság ülései közötti időszakban dönt azokban az ügyekben, amelyek jogszabály vagy az alapszabály rendelkezései szerint nem tartoznak a küldöttgyűlés, illetőleg az intézőbizottság hatáskörébe. Akadályoztatása esetén feladatait - a munkáltatói jog gyakorlásán kívül- az intéző bizottság korelnök tagja látja el.

 

 

13.3.

Az intéző bizottság elnökének feladatai:

 

 

 

13.3.1.

Irányítja a közfeladat végrehajtását, és folyamatosan ellenőrzi annak teljesítését.

 

 

 

13.3.2.

Gondoskodik a társulati feladatok költségfedezetének biztosításáról, és folyamatosan ellenőrzi a költségvetés betartását.

 

 

 

13.3.3.

Gyakorolja az ügyvezető igazgató feletti munkáltatói jogokat.

 

 

 

13.3.4.

Gondoskodik a pénz- és hitelgazdálkodással kapcsolatos tennivalók időben történő elvégzéséről, a társulati vagyon kezeléséről és nyilvántartásáról.

 

 

 

13.3.5.

Gondoskodik a küldöttgyűlés és az intéző bizottság elé terjesztendő javaslatok, jelentések és beszámolók elkészítéséről, továbbá a küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatok végrehajtásáról.

 

 

 

13.3.6.

Gondoskodik arról, hogy a társulat tagjairól nyilvántartást vezessenek és a változást, az éves küldöttgyűlés megtartását követő 30 napon belül az illetékes cégbírósághoz benyújtsák.

 

 

 

13.3.7.

Összehívja a küldöttgyűlést, a rendkívüli küldöttgyűlést és az intéző bizottsági ülést, a küldöttválasztó fórumot;

 

 

 

13.3.8.

Beszámol a küldöttgyűlésnek és az intéző bizottságnak a közfeladat teljesítéséről, a társulat vagyoni helyzetéről, az ügyviteléről, valamint a küldöttgyűlések és az intézőbizottsági ülések között általa hozott legfontosabb intézkedésekről;

 

 

 

13.3.9.

Rendszeresen és részletesen tájékoztatja a felügyelő bizottságot a társulat működéséről;

 

 

 

13.3.10.

A felügyelő bizottság elnökével együttműködik a társulati feladatokkal kapcsolatos panaszok és bejelentések kivizsgálásában és a vizsgálatok eredménye alapján szükség szerint intézkedik;

 

 

 

13.3.11.

Ha az intéző-, illetve felügyelő bizottság a jogszabályban vagy jelen alapszabályban megállapított feladatait nem kielégítően látja el, az intézőbizottság elnöke köteles a bizottságnak vagy egyes tagjainak visszahívására a küldöttgyűlés felé javaslatot tenni;

 

 

 

 

 

13.3.12.

Tevékenységéről a küldöttgyűlésnek évente beszámol;

 

 

 

13.3.13.

Levezeti a küldöttgyűlést és az intézőbizottsági üléseket.

 

 

 

 

 

14.

A felügyelő bizottság elnöke

 

 

14.1

A felügyelő bizottság elnöke vezető tisztségviselő. Összehangolja és irányítja a társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést. Ezen belül a felügyelő bizottság elnöke

 

 

 

14.1.1.

rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz- és anyaggazdálkodását, testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évenként pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát, anyagkezelését, műhelyeit, raktárait, és a vizsgálatról jegyzőkönyvet készít;

 

 

 

14.12.

a küldöttgyűlés megbízása alapján, az intézőbizottság, illetőleg az elnök felkérésére célvizsgálatot végez;

 

 

 

14.13.

megvizsgálja a társulat zárszámadását, erről és az éves ellenőrző tevékenységéről beszámol a küldöttgyűlésnek;

 

 

 

14.14.

összehívja a küldöttgyűlést, ha az intézőbizottság elnöke ezen kötelezettségének nem tesz eleget, illetőleg javaslatot tesz a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására.

 

 

14.2.

A felügyelő bizottság elnöke az intézőbizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

 

 

14.3.

Feladatai ellátásának akadályoztatása esetére helyettesítését a korelnök felügyelő bizottsági tag látja el.

 

 

15.

A társulat ügyvezető igazgatója

 

 

15.1.

A társulat szakmai és gazdasági tevékenységének irányítását önálló hatáskörben eljáró ügyvezető igazgató látja el.

 

 

15.2.

Tevékenységét jelen alapszabályban és a társulat belső szabályzataiban meghatározottak szerint, határozatlan időre szóló munkaszerződés vagy egyéb jogviszony alapján végzi.

 

 

15.3.

A társulat munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.

 

 

15.4.

A munkaszerződéssel alkalmazott ügyveuető igazgatóra a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései vonatkoznak.

 

 

15.5.

Az ügyvezető igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogokat az intéző bizottság elnöke gyakorolja.

 

 

1 5.6.

Az ügyvezető igazgató önálló hatáskörben képviseli a Társulatot harmadik személyek felé. 

 

16.

A társulat munkaszervezete

 

 

16.1.

A társulat - a küldöttgyűlés döntése szerint - a feladataival összefüggő beruházói-, ügyviteli - és vagyon-hasznosítási feladatok ellátására a feladatokhoz  igazodó létszámú és szakmai összetételű munkaszervezetet hozhat létre, vagy ezen feladatok elvégzésével vállalkozót, illetve a feladatokra szakosodott szervezetet bízhat meg.

 

 

16.2.

A munkaszervezet tagozódását és működési rendjét Szervezeti és Működési Szabályzatban kell megállapítani.

 

 

17.

A társulat gazdálkodása, vagyona

 

 

17.1.

A társulat a tagok által önkéntesen vállalt és a küldöttgyűlési határozattal egyéb támogatásból az állam és az érintett települési önkormányzat költségvetési hozzájárulásából, továbbá a vállalkozásból származó eredményéből végzi közcélú tevékenységét.

 

 

17.2.

A normatív támogatás, a szerződésen alapuló állami és önkormányzati hozzájárulás, valamint a tagok által önkéntesen megállapított egyéb támogatás a társulat tulajdonába kerül, kivéve, ha a támogatással jogszabály szerint arról más intézmény vagy szervezet számol el.

 

 

17.3.

A társulati művek és tartozékaik fejlesztése a vízi létesítmény, illetve tartozék tulajdonosának vagyonát gyarapítják.

 

 

17.4.

A társulat gazdálkodási éve azonos a naptári évvel.

 

17.5.

A társulat közfeladata ellátásához szükséges elkülönített vagyona és a vállalkozásaiból származó nyeresége a tagok között nem osztható fel. Elkülönített vagyon: a társulat nyilvántartásában kimutatott társulati művek, valamint a közfeladatok ellátásához a tárgyévben juttatott pénzeszköz, továbbá saját vagyonból a társulati művek értékének 8%-a;

 

 

17.6.

 

A társulat a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyonával gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet. A közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyon nem terhelhető meg, nem vonható végrehajtás alá, azt a társulat mértékének és értékének csökkenése nélkül használhatja. A tárgyévben a közfeladat ellátásához juttatott pénzeszközt közfeladatai ellátására fordítja.

 

 

17.7.

A társulat elkülönített vagyonáról a küldöttgyűlés által jóváhagyott, tételes és évente aktualizált nyilvántartást köteles vezetni.

 

 

17.8

 

A társulat a tartozásaiért a közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyonával nem felel, de küldöttgyűlési vagy intézőbizottsági határozattal az állami (önkormányzati) visszatérítendő támogatások, továbbá a közfeladat ellátását biztosító hitelek visszafizetésére a tagok által önkéntesen megállapított egyéb támogatást fedezetként felajánlhatja.

 

 

17.9.

 

A tagok a társulat tartozásaiért nem felelnek. A társulat a tagjainál vagy harmadik személynél bekövetkezett vízkárokért csak akkor felel, ha a társulati közfeladatok elvégzéséhez bármely jogcímen kapott hozzájárulást nem a küldöttgyűlés vagy az intézőbizottság döntései szerint használja fel.

 

 

17.10.

 

A társulati művek körébe tartozó állami, önkormányzati és egyéb tulajdonú vizekre és vízilétesítményekre vagyonkezelői, illetve használati (üzemeltetői) szerződést köt a tulajdonossal.

 

 

17.11.

 

A tagok által önkéntesen megállapított egyéb támogatás és a helyi önkormányzati támogatás a társulat tulajdonába kerül, mint társulati vagyon.

 

 

17.12.

 

Állami, önkormányzati és egyéb tulajdonú vizeket és vízilétesítményeket csak akkor lehet a társulati művek körébe felvenni, ha az adott műre már megkötésre került a vagyonkezelői, vagy használati, illetve üzemeltetői szerződés, melyben rendelkezni kell többek között a tulajdonosi hozzájárulás jellegéről és mértékéről.

 

 

17.13.

 

A társulati jegyzet tőkéjét a társulat saját vagyona képezi.

 

17.14

 

A Társulat ezen alapszabálya a társulat szolgáltatása és a tagok társulati hozzájárulása befizetése tekintetében szerződésnek tekintendő.

 

 

18.

Csatlakozás a Társulathoz

 

 

Csatlakozáskor a társulat működési területe azon területtel bővül, amelyen az érdekeltek több mint kétharmada az alakulás szabályai szerinti szándéknyilatkozatban nyilvánítja ki, hogy az adott társulat tagja kíván lenni. A csatlakozásról a társulat küldöttgyűlése az alapszabály egyidejű módosításával határoz. A működési terület kibővítésénél a területileg illetékes vízügyi igazgatási szervezet véleményét figyelembe kell venni.

 

19.

Belépés a Társulatba

 

 

Amennyiben új ingatlantulajdonos természetes vagy jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéb szervezetek lépnek be a már működő társulatba, a társulat működési területe a belépő tagok által képviselt területtel bővül ki. A belépésről a társulat küldöttgyűlése az alapszabály egyidejű módosításával határoz.

 

20.

A Társulat megszűnése jogutódlással

 

 

Kettő vagy több társulat egyesülésénél, valamint egy társulat két- vagy több társulatra történő szétválására a Vtv. 52.-59. §-aiban foglaltak szerint kell eljárni.

 

21.

Kiválás a Társulatból

 

 

21.1.

Kiválás esetében az a társulat, amelyből a kiválás történik, alapszabályának módosítását követően változatlan formában működik tovább, a kivált tagok részvételével és a társulati vagyon egy részének felhasználásával pedig új társulat vagy társulatok az alakulás szabályai szerint jönnek létre.

 

 

21.2.

Kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a társulattól megváló tagok a társulati vagyon egy részével más, már működő társulathoz, mint átvevő társulathoz csatlakoznak. A kiválásról szóló küldöttgyűlési határozat megalkotásában ilyenkor az átvevő társulat is részt vesz.

 

 

21.3.

A társulatból kiválni szándékozó területrészen a társulati tagok több mint kétharmada javaslatára a kiválásról döntő küldöttgyűlés megtartása előtt a kiváló területrészre az alakulás szabályát kell megfelelően alkalmazni, a kiválást elhatározó területrész társulati tagjai többségének szándéknyilatkozatát a kiválásról döntő küldöttgyűlés megtartása előtt be kell szerezni az új társulat megalakulására vonatkozóan.

 

 

22.

A társulat megszűnése jogutód nélkül

 

 

22.1.

A társulat jogutód nélkül megszűnik, ha

 

 

 

-

elhatározza a jogutód nélküli megszűnését (feloszlását);

 

 

-

a társulatot a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;

 

 

-

a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;

 

 

-

a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését.

 

 

22.2.

A társulat megszűnését követően az új társulat megalakulásig a társulat elkülönített vagyonát a vízgazdálkodásért felelős illetékes állami szervezet felelős őrzésbe veszi át és külön törvény szerint gondoskodik a társulati művek működtetéséről. Ez a szervezet a megszűnt társulat működési területén megalakuló új társulat(ok) részére az elkülönített vagyont térítésmentesen, területarányosan adja át a közfeladat ellátási kötelezettségével.

 

 

23.

Az ügyvitel szabályai

 

 

23.1.

A társulathoz beérkezett ügyiratokra tett intézkedések, valamint a társulat által kezdeményezett intézkedések aláírására (kiadmányozására) az elnök és az ügyvezető igazgató jogosult.

 

 

23.2.

Pénzforgalommal kapcsolatos utalványozásokra az elnök és az ügyvezető igazgató önállóan, akadályoztatás esetén az  intéző bizottság korelnöke és az intéző bizottság egy tagja együttesen jogosult.

 

 

23.3.

Olyan intézkedést, amely később a társulat feladataihoz szükséges pénzeszközökből       kifizetést tesz szükségessé, kizárólag az utalványozásra is jogosultak tehetnek.

 

 

23.4.

Bankszámláról történő kifizetéseknél, vagy átutalásoknál a banki előírások érvényesek.

 

 

23.5.

A társulatnál a belső ellenőrzést az felügyelő bizottság, a vezetői ellenőrzést - a  hatáskörüknek megfelelő munkamegosztással - az elnök és az ügyvezető igazgató látja el.

 

 

23.6.

A társulat a tisztségviselőkről, a küldöttekről, valamint az érdekképviseleti szervbe  megválasztott küldöttről, napra  kész nyilvántartást vezet.

 

 

23.7.

A tisztségviselők nyilvántartása tartalmazza a tisztségviselő megválasztásának idejét, a társulatnál betöltött tisztségét, és a mandátuma lejáratának időpontját.

 

 

23.8.

A küldöttekről   vezetett nyilvántartásnak a személyazonosságuk megállapításához  szükséges adatokat, és a képviselt társulati területet kell tartalmazni.

 

 

23.9.

A társulat képviseletére, utalványozásra és banki intézkedésre jogosultakról képviseletei  könyvet kell felfektetni.

 

 

23.10.

A társulat a tagokról olyan kimutatást vezet, amely tartalmazza a társulat tagjainak nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a természetes személy tag születési évét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), jogviszonyának jellegét (tulajdonos vagy használó), tagsági jogviszonyát megalapozó ingatlan(ok) területének nagyságát hektárban.

 

 

23.11.

A társulat ügyvitelének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni

 

24.

A Társulat felelőssége

 

 

24.1.

A Társulat a tagjainál vagy harmadik személynél bekövetkezett vízkárokért csak akkor felel, ha a társulati és a közfeladatok elvégzéséhez bármely jogcímen kapott hozzájárulást nem a küldöttgyűlés vagy az intézőbizottság döntései szerint használja fel.

 

25.

Éves beszámoló

 

 

25.1.

A társulat a gazdálkodási év lezárását követően - a vonatkozó pénzügyi és számviteli  előírások szerint éves beszámolót készít.

 

 

25.2.

A felügyelő bizottság a beszámolót köteles - szükség esetén szakértő igénybevételével - felülvizsgálni, és a felülvizsgálat megállapításairól a küldöttgyűlésnek jelentést készíteni.

 

 

25.3.

A küldöttgyűlés a beszámolót csak akkor veheti tárgyalás alá, ha már meghallgatta az felügyelő bizottság jelentését. Érvényesen csak akkor határozhat a beszámoló elfogadása felől, ha az felügyelő bizottság erre nézve megfelelő ajánlást tett.

 

 

 

26.

Záró rendelkezések

 

 

26.1.

A társulat cégjegyzése

 

 

26.1.1.

A társulat cégjegyzése akként történik, hogy társulat képviseletére a (2) bekezdésben meghatározott jogosultak a társulat géppel, vagy kézzel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott nevéhez saját aláírásukat csatolják.

 

 

 

26.1.2.

Önálló cégjegyzési joga az elnöknek és az ügyvezető igazgatónak van.

 

 

26.2

A társulat felett a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el.

 

26.3.

 

A társulat közfeladatainak ellátása feletti szakmai felügyeletet a mezőgazdasági vízgazdálkodásért felelős miniszter látja el.

 

 

26.5.

Érdekképviseleti tagság

 

 

26.5.1.

A Társulat tagja a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének.

 

 

 

26.5.2.

A társulat más érdekképviseletnek is tagja lehet.

 

 

 

 

 

 

 

27.

A módosításokkal egységbe foglalt jelen Alapszabály a többször módosított 2009. évi CXLIV. törvény szerint készült és a Kelet-Baranyai Vizitársulat 2011. május 31. napján megtartott küldöttgyűlése 12/2011. (2011.05.31.) KGY. számú határozatával fogadta el és 2011. május 31-én lép hatályba

 

 

28.

Az Alapszabály mellékletei a következők:

 

 

1. számú melléklet:

Társulati működési területét feltüntető helyszínrajz

 

2. számú melléklet:

Tagnyilvántartás

 

 

3. számú melléklet:

küldöttgyűlés tagjainak nyilvántartása

 

4. számú melléklet:

Társulatiművekjegyzéke

 

 

Mohács, 2011. május 31.

Molnár László

IB. korelnök

levezető elnök

Dallos Gézáné

jegyzőkönyvvezető

 

 

 

 

 

Tóth András

hitelesítő

Varga György

hitelesítő

 

 

 

Ellenjegyezte:

 

Nincs jogosultsága hozzászólni.

Névnap

Ma 2024. március 28., csütörtök van.
Gedeon és Johanna napja van, holnap Auguszta napja lesz.

Események

március 2024
H K SZ CS P SZ V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31