TIRVízitársulatokTársulatok írtákKiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási TársulatKiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat alapszabály

Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat alapszabály

Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási

Társulat

ALAPSZABÁLY

(egységes szerkezetben)

 

A vízitársulatokról szóló 2009. CXLIV. törvény 62. § (1) bek. a./ pont rendelkezésének eleget téve, a Társulat 2010. május 25. napján megtartott küldöttgyűlése az I/9//2010. számú határozatával elfogadta a társulat alapszabályát.

Ugyanezen törvény többszöri módosítását figyelembe véve a társulat 2011. május 31-én megtartott küldöttgyűlése 1/9/2011. számú határozatával módosította a Társulat alapszabályát a 2009. évi CXLIV. tv. hatályos rendelkezéseinek megfelelően és elfogadta a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt.

 

1.     A társulat elnevezése, és székhelye

1.1 A társulat elnevezése:                         Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat

1.2. Rövidített elnevezése:                                           Kiskunmajsa és Környéke Vgt.

1.3. A társulat székhelye:                                            6120 Kiskunmajsa, Fő u. 79.

1.4. A társulat telephelye:                                            6120 Kiskunmajsa, Konyhadűlő 102./A.

1.5.A társulat megalakulásának időpontja:                  1957. október 13.

1.6 A társulat adószáma:                                            10088180-2-03

1.7. A társulat statisztikai számjele:                                  10088180-4221-133-03

1.8. A társulat cégjegyzékszáma:                              Cg. 03-16-000007

1.9. A társulat szervezeti formája:                        Vízitársulat, amely jogi személyiséggel rendelkező közhasznú szervezetté minősíthető gazdálkodó szervezet.

2.     A társulat célja:

2.1. A Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat (továbbiakban: társulat) alapvető célja, hogy tagjai érdekében működési területén a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. Törvényben és a jelen alapszabályban meghatározott közfeladatait ellássa.

3.     A társulat működési területe:

3.1 A társulat működési területe a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységekre és az érintett környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság működési területére figyelemmel, az alábbiakban felsorolt települések kül- és belterületét foglalja magába: Balástya, Balotaszállás, Bordány, Bócsa, Bugac, Bugacpusztaháza, Csengele, Csólyospálos, Forráskút, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kelebia, Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Kisszállás, Kistelek, Kiskundorozsma, Kömpöc, Kunfehértó, Móricgát, Szank, Szatymaz, Tompa, Üllés, Zsana, Zsombó.

3.2 A működési terület nagysága: 202 792 hektár (ha).

3.3 A működési terület természetbeli határai:                        

-         Északon: Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulat (Bugacpusztaháza, Bugac, Jászszentlászló, Csengele telepelülések határa)

-         Keleten, Dél-keleten: Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat (Kistelek, Balástya, Szatymaz, Szeged-Kiskundorozsma, Bordány, Üllés, Zsana Kelebia települések határa)

-         Délen: a magyar-szerb országhatár (Tompa, Kelebia települések határa)

-         Nyugaton: Homokhátsági Vízi Társulat és a Bácska-Margittaszigeti Vízi Társulat (Bócsa, Kiskunhalas, Kunfehértó, Kisszállás települések határa)

 

3.4 A társulat működési területét ezen alapszabály mellékletét képező helyszínrajz tünteti fel. (1. sz. melléklet)

4.     A társulat feladatai és tevékenységi köre:

4.1 A társulat közfeladatként a működési területén lévő társulati műveken az 1995. évi LVII. Törvény szerinti állami és önkormányzati közfeladatok átvállalásával az ár és a belvízvédelem ellátásához kapcsolódó  területi vízrendezési, vízkár-elhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat lát el, közcélú vízilétesítményeket hoz létre, karbantartási és üzemeltetési feladatokat lát el. Működési területén közfeladatként környezetvédelmi, természetvédelmi, táblán illetve üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatási, vízvisszatartási, víztározási feladatokat végezhet.

4.2. A társulat a törvényben és a jelen alapszabályban meghatározott közfeladatait elősegítő, azokat nem veszélyeztető  vállalkozási tevékenységet is folytathat.

4.3. A társulat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

4.4. A társulat tevékenységi körei a TEÁOR ’08 szerint:

A társulat fő tevékenysége:                        Folyadék szállítására szolgáló közmű építése

A társulat tevékenységi körei:                        Növénytermesztési szolgáltatás

                                                            Víztermelés, -kezelés, -ellátás

                                                            Szennyvíz gyűjtése, kezelése

                                                            Nem veszélyes hulladék gyűjtése

                                                            Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés

                                                            Vízi létesítmény építése

                                                            Bontás

                                                            Építési terület előkészítése

                                                            Talajmintavétel, próbafúrás

                                                            Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

                                                            Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

                                                            Építészmérnöki tevékenység

                                                            Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás

                                                            Gépjárműkölcsönzés (3,5 tonna fölött)

                                                            Mezőgazdasági gép kölcsönzése

                                                            Építőipari gép kölcsönzése

                                                            Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése    

5.     A tagsági viszony:

5.1 A társulat tagja a működési területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant a tulajdonos által feljogosított használó természetes személy és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet (továbbiakban: tag).

5.2. A települési önkormányzatok a település teljes belterületével tagjai a társulatnak.

5.3. A tag társulati tagsága megszűnik, ha:

            a.) a természetes személy meghal,

            b.) a jogi személy tag jogutód nélkül megszűnik,

            c.) tagsági viszonya alapjául szolgáló ingatlantulajdon vagy használat megszűnik,

            d.) a társulat jogutód nélkül megszűnik.

5.4. A társulat jogutódlással történő megszűnése esetén a tag a jogutód társulat tagjává válik.

6.     A tagok jogai és kötelezettségei:

 

6.1 A társulat tagjának joga, hogy

6.1.1. az alapszabályban meghatározott módon küldöttet válasszon,

6.1.2. küldöttje útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában, a határozatok meghozatalában,

6.1.3. a társulatban személyesen – ha kizáró ok, illetőleg összeférhetetlenség nem ál fenn – jelen alapszabályban meghatározottak szerint tisztséget viseljen,

6.1.4. a tisztségviselőktől, küldöttjétől a társulatot vagy saját érdekeltségét, egyéb jogait vagy kötelezettségeit érintő ügyben felvilágosítást kérjen,

6.1.6. a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott és jogszabályban vagy alapszabályban ütköző határozat felülvizsgálatát a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kérje a bíróságtól,

6.1.8. rendkívüli küldöttgyűlés összehívását indítványozza,

6.1.9. a társulat működésével kapcsolatos észrevételeit a küldöttgyűlésnek vagy az intéző bizottságnak vagy a felügyelő bizottságnak jelezni és annak elintézéséről tájékoztatást kérni,

6.2. A tagok kötelességei

A társulat tagjának kötelezettsége, hogy

6.2.1 személyesen vegyen részt a társulat minden olyan szervének tevékenységében, amelybe választották és azt elvállalta,

6.2.2. a küldöttgyűlés által megállapított egyéb támogatásokat határidőre megfizesse,  

6.2.3. a határidőre meg nem fizetett egyéb támogatások után a késedelmi pótlékot és a behajtás költségeit is megfizesse,

6.2.4. megtartsa az alapszabály előírásait, valamint a küldöttgyűlés reá nézve kötelező határozatait,

6.2.5. Amennyiben a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló ingatlan tulajdoni vagy használati jogosultsága megszűnik vagy megváltozik, azt köteles a társulat intézőbizottságának írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony megszűnését vagy megváltozását igazoló okiratot, illetőleg annak másolatát, valamint – ha abból nem állapítható meg – a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépő új tag cégnevét és székhelyét, cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) természetes személy esetében nevét, lakhelyét és anyja nevét, születési dátumát valamint területének nagyságát és helyrajzi számát.

7.     A tagnyilvántartás, a tagi adatok kezelése

 

7.1 A társulat tagjainak nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a természetes személy tag születési helyét és időpontját, anyja nevét, jogi személy vagy jogi személy nélküli gazdasági társaság tag cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), jogviszonyának jellegét (tulajdonos vagy használó), tagsági jogviszonyát megalapozó területének nagyságát első alkalommal, az alapszabállyal egy időben, a tagok adataiban bekövetkező változásokat évente egy alakalommal, legkésőbb június 30-ig az illetékes cégbírósághoz be kell nyújtani.

7.2. A tagnyilvántartás ezen alapszabály melléklete. (2. sz. melléklet)

8.     Küldöttválasztás

8.1. A küldöttválasztó fórum

8.1.1. A küldöttválasztó fórum összehívásáról és lebonyolításáról a társulat intézőbizottságának elnöke a társulat honlapján valamint a területi egység valamennyi önkormányzatának hirdető tábláján közzétett felhívással gondoskodik.

8.1.2. A küldöttválasztó fórumot az intézőbizottság elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le.

8.1.3 A küldöttválasztó fórumon jelenléti ívet kell vezetni és jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

- a küldöttválasztó gyűlés helyét és idejét,

- a jelenlévő illetőleg a képviselt tagok számát,

- a küldöttválasztó gyűlésen hozott küldöttválasztó határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent (képviselt) tagok milyen arányban szavazták meg,

- a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét.

8.1.4. A jelenléti ívet a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, ideértve a nem természetes személy tagok képviseletére adott meghatalmazásokat is.  A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a küldöttválasztó fórum által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia.  A jegyzőkönyv nem selejtezhető.

8.2 A küldöttek választása 

8.2.1 A területi egységek megegyeznek a társulat működési területén lévő önkormányzatok közigazgatási területeivel, így a társulatnak 26 területi egysége van. A településenként összehívott küldöttválasztó fórumon megjelent területi egység tagjai a mezőgazdasági termelő gazdasági szervezetek, ill. egyéb szervezetek részéről, a mezgazdasági magántermelők részéről és az önkormányzatok részéről településenként mindösszesen 3 fő küldöttet választhatnak. Az önkormányzat részéről 1 fő, mezőgazdasági magántermelők részéről 1 fő, valamint mezőgazdasági termelő gazdasági szervezetek, ill. egyéb szervezetek részéről 1 fő küldött választható meg területi egységenként.

Küldött csak az adott településen ingatlantulajdonnal vagy használattal rendelkező tag illetve nem természetes személy tagok képviselője lehet.

A több településen ingatlantulajdonnal vagy használattal rendelkező tag azon a településen lehet választott küldött és szavazhat, amelyben a legnagyobb ingatlantulajdonnal vagy használattal rendelkezik.

8.2.2. A küldöttválasztó fórum napirendje a küldött vagy küldöttek megválasztása.

8.2.3. A szabályszerűen összehívott küldöttválasztó fórum az azon megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

8.2.4. A küldöttet vagy küldötteket a küldöttválasztó fórumon a jelen lévő tagok egyszerű többséggel, nyílt szavazással, határozatlan időre választják meg.

8.2.5. Amennyiben a jelen alapszabályban meghatározott létszámnál több küldöttet jelölnek, a küldöttekről jelölésük sorrendjében kell szavazni és a legtöbb szavazatot elnyert küldött vagy küldöttek kerülnek megválasztásra.

8.2.6. Eredménytelen küldöttválasztás esetén a megismételt küldöttválasztó fórumot az intézőbizottság elnöke legkésőbb a következő gazdasági évben megtartásra kerülő küldöttgyűlés előtt összehívja.

9.     Küldöttgyűlés

 

9.1. A küldöttgyűlés a társulat legfőbb szerve. A küldöttgyűlés a társulatokra vonatkozó jogszabályi keretek között jogosult a társulatot érintő bármely ügyben dönteni. A küldöttgyűlést évente legalább egyszer, a tárgyév május 31. napjáig meg kell tartani.

9.2. A küldöttgyűlés tagjai a területi egységenként választott küldöttek, továbbá a tisztségviselők. A küldöttgyűlés tagjai a  küldöttgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek.

A társulat küldöttgyűlésén a társulat tagjai, a társulat igazgatója, a területileg illetékes kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának, a területileg illetékes KÖVIZIG-nek,   a társulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője, továbbá a társulat azon tagjai, akik a küldöttgyűlést kezdeményezték,  tanácskozási joggal vesznek részt.

A küldöttgyűlés tagjainak nyilvántartása az alapszabály melléklete. (3. sz. melléklet)

9.3. Ha a küldött tisztsége bármely okból megszűnik, a tagok a küldött által képviselt területi egységben megtartásra kerülő küldöttválasztó fórumon a 8.1. és a 8.2. pont értelemszerű alkalmazásával a soron következő küldöttgyűlés előtt új küldötteket választanak. 

9.4. A küldöttgyűlés összehívása 

9.4.1. A küldöttgyűlést az intézőbizottság elnöke hívja össze. Ha az intézőbizottság elnöke ezt elmulasztja, az összehívásra a felügyelő bizottság elnöke jogosult. Az illetékes hatóság és a társulatok országos érdekképviseleti szervezete kezdeményezheti, hogy a cégbíróság intézkedjen a küldöttgyűlés összehívása érdekében. Össze kell hívni a küldöttgyűlést, ha a társulat tagjainak több, mint 10 %-a, vagy a küldöttek több, mint fele a napirend megjelölésével írásban kéri.

9.4.2. A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal a küldöttgyűlés tagjainak, a területileg illetékes mezőgazdasági- és a vízügyi igazgatási szervezetnek, a társulatok érdekképviseletei szervezetének, valamint a társulat azon tagjainak, akik a küldöttgyűlést kezdeményezték, ki kell küldeni és a területileg illetékes települési önkormányzatoknál hirdetmény formájában is közzé kell tenni.

9.5. A küldöttgyűlés határozatképessége

9.5.1. A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttgyűlés tagjainak több mint fele személyesen megjelenik, és a megjelent küldöttek a társulat működési területének több, mint felét képviselik.

9.5.2 Ha a küldöttgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent küldöttek számára és az általuk képviselt terület nagyságára tekintet nélkül határozatképes.

9.5.3. A küldöttgyűlést az intézőbizottság elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le. Az intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a küldöttgyűlés levezetésére a felügyelőbizottság elnöke tesz személyi javaslatot a küldöttgyűlés felé.

9.6. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik

9.6.1. Alapszabály módosítása

9.6.2. A társulat működési területének megállapítása

9.6.3. A társulati művek körének megállapítása

9.6.4. A társulat megszüntetésének, szétválásának, egyesülésének, illetőleg a kiválás és belépés engedélyezése

9.6.5. A tagok részére egyéb támogatás jogcímen fizetési kötelezettségének megállapítása  

9.6.7. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és módosítása

9.6.8 A tisztségviselők megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, felmentése, költségtérítésének és díjazásának megállapítása

9.6.9. A társulat közfeladatainak éves ütemezése, valamint az ár- és belvíz-védekezési tartalék mértékének meghatározása, melyet indokolt esetben a tárgyévben részben vagy egészben az intézőbizottságra átruházhatja.

9.6.10. A közfeladatok ellátásához szükséges – a törvényben meghatározott mértékű – elkülönített vagyon meghatározása, nevesítése

9.6.11. Az éves beszámoló, illetőleg egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyása

9.6.12. Gazdasági társaságba való belépés, vagy gazdasági társaság alapítása

9.6.13. Jegyzőkönyvvezető és két fő jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztása

9.6.14. Amit jogszabály vagy az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal .

9.7. A küldöttgyűlés határozatai     

9.7.1. A küldöttgyűlés határozatait – ha törvény és az alapszabály másként nem határoz – nyílt szavazással és a megjelenteket megillető szavazatok egyszerű többségével hozza meg.

9.7.2. A tagokra fizetési kötelezettséget megállapító küldöttgyűlés határozata meghozatalánál a küldöttgyűlés tagjai az általuk képviselt terület nagysága arányában, minden egyéb ügyben egyenlő arányban szavaznak.

9.7.3. Az alapszabály módosításához a jelen lévő küldöttek legalább kétharmadának szavazata szükséges.

9.7.4. A társulat megszüntetéséhez, egyesüléséhez, szétválásához, a csatlakozáshoz, illetve a kiváláshoz a küldöttgyűlés összes tagjának legalább 75%-ának szavazatára szükség van.

9.7.5. A küldöttgyűlések határozatairól évente újra induló folyamatos sorszámozással nyilvántartást kell vezetni, és a jegyzőkönyveket a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni.    

9.8. A küldöttgyűlés jegyzőkönyve

9.8.1. A küldöttgyűlésen jelenléti ívet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a küldöttgyűlés tagjának nevét, aláírását, és az általa képviselt terület nagyságát hektárban (ha) továbbá jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

- a küldöttgyűlés helyét, idejét,

- a jelenlévő küldöttgyűlési tagok számát, az általuk képviselt területet hektárban (ha),

- a napirendet,

- a küldöttgyűlésen hozott határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a küldöttgyűlés megjelent tagjai milyen arányban szavazták meg. ,

- a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét.

9.8.2. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a küldöttgyűlés által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető.

9.8.3. A jegyzőkönyvet a tagok, a küldöttek és a küldöttgyűlésre tanácskozási joggal meghívottak a társulat székhelyén megtekinthetik, továbbá azt a társulat honlapjára fel kell tenni.

9.9 Rendkívüli küldöttgyűlést kell tartani, ha

9.9.1. az intéző- vagy felügyelőbizottság tagjainak száma a jelen alapszabályban meghatározott szükséges létszám alá csökken,

9.9.2. az intézőbizottság elnöke lemond, vagy tisztsége bármely okból megszűnik,

9.9.3. az intézőbizottság vagy annak elnöke szükségesnek tartja,

9.9.4. a társulat tagjainak több, mint 10 %-a vagy a küldöttek több, mint fele a napirend megjelölésével írásban kéri az intézőbizottság- vagy a felügyelőbizottság elnökétől,

9.9.5. a felügyelőbizottság vagy a cégbíróság indítványozza

9.9.6. ha a társukat feladatainak, működési területének változása indokolja,

9.9.7. A rendkívüli küldöttgyűlést a bekövetkezett tény, továbbá az indítvány megtételét követő 30 napon belül össze kell hívni.  

10.                        Az intézőbizottság

10.1. A társulat irányító szerve az intézőbizottság. Az intézőbizottság elnökből és 4 tagból áll.

Az intézőbizottság tagjainak szükséges minimum létszáma 2 fő.

10.2. Az intézőbizottság elnökét és 4 tagját a küldöttgyűlés a társulat tagjai közül egyszerű többséggel legfeljebb öt évre választja meg.  Az intézőbizottság elnöke és tagjai újraválaszthatók.

10.3. Az intézőbizottság gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról és dönt a társulatot, illetőleg a társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés hatáskörébe. A jogszabályok, az alapszabály, egyéb szabályzatok, valamint a küldöttgyűlés határozatainak megtartásával vezeti és irányítja a társulat működését.

10.4. Az intézőbizottság feladata:

10.4.1. A központi költségvetés és egyéb támogatások ismeretében gondoskodik a társulat éves feladattervének és költségvetésének elkészítéséről, leegyeztetve a szakmai felügyeletet ellátó KÖZIG-gel, javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek azok elfogadására, vagy módosítására.

10.4.2. Gondoskodik a társulat gazdálkodásának irányításáról, a társulati vagyon megóvásáról és tulajdonának védelméről.

10.4. 3. Gondoskodik az éves mérleg elkészítéséről, biztosítja a felügyelőbizottság ez irányú vizsgálatának feltételeit, valamint azt, hogy az éves mérleget a küldöttgyűlés megvitassa és döntsön annak elfogadásáról.

10.4.4. Gondoskodik a tagi nyilvántartásról és a változások átvezetéséről.

10.4.5. Biztosítja a jóváhagyott éves feladatterv gazdaságos, műszakilag megfelelő végrehajtásának feltételeit.

10.4.6. Biztosítja a tagok jogainak érvényesülését, elősegíti kötelezettségeik teljesítését.

10.4.7. Figyelemmel kíséri a társulat pénz-és hitelgazdálkodását.

10.4.8. Előkészíti a küldöttgyűlés által tárgyalandó ügyeket és kidolgozza a határozati javaslatokat.

10.4.9. Beszámol a küldöttgyűlésnek a társulat éves tevékenységéről, , a társulat vagyoni helyzetéről, továbbá a két küldöttgyűlés közötti időben a tett intézkedésekről.

10.4.10. Dönt az éves feladattervben rögzített közfeladatok év közbeni teljesítésének elfogadásáról.

10.5. Az intézőbizottság működése    

10.5.1. Ügyrendjét maga állapítja meg.

10.5.2. Üléseire a felügyelőbizottság elnökét és az igazgatót meg kell hívni, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

10.5.3. Elnöke az ügyrendben, illetőleg a jelen alapszabályban meghatározott módon, de legalább negyedévenként a bizottságot összehívja, és az ülést levezeti. Az intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén az intézőbizottság ülését a korelnök vagy az IB tagok által maguk közül választott elnökhelyettes hívja össze és vezeti le. Az intézőbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjai több, mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

10.5.4. Az intézőbizottság az ülést a felügyelőbizottság elnökének, vagy az intézőbizottság bármely tagjának az okot megjelölő kívánságára 15 napon belül össze kell hívni.

10.5.5. Az intézőbizottság ülésének meghívóját a napirend közlésével és – az elnök által indokolt esetben – az előterjesztésekkel, határozati javaslatokkal együtt úgy kell postázni, illetve kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal kézhez kapják.

10.5.6. Üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az intézőbizottság elnöke (az ülést levezető elnök) és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

10.5.7. Üléseiről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendet, az ülésen elhangzott beszámolók, illetve hozzászólások lényegi tartalmát, az intézőbizottság bármely tagjának a meghozott határozattól eltérő álláspontját, a meghozott határozatokat évenkénti folyamatos számozással megjelölve és ha azok jellege megkívánja, a határozatok végrehajtási határidejét a felelősök nevének feltüntetésével.

10.5.8. Üléseiről készült jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az összes melléklettel együtt a felügyelőbizottság elnökének meg kell küldeni.

10.5.9. Üléseiről készült jegyzőkönyv eredeti példányát és mellékleteit a társulat köteles külön gyűjtőben megőrizni. A jegyzőkönyv nem selejtezhető.

10.5.10. Határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik, hogy a végrehajtást igénylő ügyekkel kapcsolatban mikor és milyen intézkedések történtek.

11.                        A felügyelő-bizottság

 

11.1 A társulat ellenőrző szerve a felügyelő-bizottság.

11.2. A felügyelőbizottság elnökét és 2 tagját a társulat tagjai közül a küldöttgyűlés választja meg egyszerű többséggel, öt évre.  A felügyelőbizottság elnöke és tagjai újraválaszthatók. A felügyelő-bizottság tagjainak szükséges minimum létszáma 2 fő.

11.3. A felügyelőbizottság hatásköre a társulat tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés. A felügyelőbizottság rendszeresen ellenőrzi a társulat működését, a jogszabályok az alapszabály, a szervezeti és működési szabályzat és más belső szabályzatok megtartását, továbbá a küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatok végrehajtását.

 

11.4. A felügyelőbizottság feladata:

11.4.1. Rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz-, hitel- és anyaggazdálkodását, továbbá a dolgozók létszámára, bérére, munkavédelmére vonatkozó rendelkezések, illetve előírások megtartását és ezekkel kapcsolatos megállapításait írásban – a vizsgálati jegyzőkönyv megküldése útján – haladéktalanul közli a társulat elnökével.

11.4.2. Testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja , évente egy alkalommal pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát valamint anyagkezelését.  Megállapításairól jegyzőkönyvet készít.

11.4.3. Szükség esetén javaslatot tesz a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására.

11.4.4. Indokolt esetben a küldöttgyűlés felé javaslatot tesz az intézőbizottság elnökének vagy tagjainak visszahívására, alkalmazottak esetében felelősségre vonást kezdeményezhet.

11.4.5. Véleményezi a küldöttgyűlés elé terjesztett beszámolókat és jelentéseket.

11.4.6. Jogosult a társulat működésével kapcsolatos bármely ügyben vizsgálatot tartani, ellenőrzése alól a társulat ügyei nem vonhatóak ki.

11.4.7. A felügyelőbizottság működése:

11.4.7.1. Ügyrendjét maga állapítja meg.

11.4.7.2. a társulat tevékenységére vonatkozó megállapításairól a küldöttgyűlésnek évente beszámol, a küldöttgyűlés a társulat éves beszámolójáról, illetőleg egyszerűsített éves beszámolójáról csak a felügyelőbizottság megállapításainak ismeretében határozhat.

11.4.7.3 Az intézőbizottsághoz fordul, ha annak hatáskörét az ellenőrzése kapcsán tett megállapítása érinti,

11.4.7.4. Akkor határozatképes, ha tagjainak több, mint fele jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg, és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

11.4.7.5. A felügyelőbizottság üléseit a felügyelőbizottság elnöke hívja össze és vezeti le. A felügyelőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a felügyelőbizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti le. A felügyelőbizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendeket, a hozzászólások lényeges tartalmát, a hozott határozatokat folyamatos évenkénti sorszámozással megjelölve, és – ha azok jellege megkívánja – a határozatok végrehajtási határidejét a felelős nevének feltüntetésével. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv vezetője és a felügyelőbizottság elnöke írja alá.

11.4.7.6. A felügyelőbizottság vizsgálatairól, az ezek során megtett megállapításairól jegyzőkönyvet kell készíteni. A felügyelőbizottság vizsgálati jegyzőkönyvét ismertetni kell a vizsgálatban érdekelt személyekkel, akik a jegyzőkönyv tartalmára észrevételeket tehetnek.

11.4.7.7. A felügyelőbizottsági ülések és vizsgálatok jegyzőkönyveit, továbbá azok mellékleteit a társulat külön gyűjtőben köteles megőrizni. A jegyzőkönyvek nem selejtezhetőek.

11.4.7.8. A felügyelőbizottság a különös szakértelmet igénylő vizsgálatokhoz szakértőket vehet igénybe.

11.4.7.9. A társulat küldöttgyűlése illetve az intézőbizottság köteles a felügyelőbizottság javaslatait és indítványait megtárgyalni majd ezek tárgyában határozni.

12.                        A társulat tisztségviselői

-         az intézőbizottság elnöke és tagjai (vezető tisztségviselők)

-         az felügyelőbizottság elnöke és tagjai (vezető tisztségviselők)

12.1 Tisztségviselő csak a társulat nagykorú, cselekvőképes tagja – jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szerv esetén annak képviselője – lehet, aki nem áll jogerős bírósági ítélet alapján a közügyektől eltiltás hatálya alatt.

Egy tag két tisztségre nem választható.

A tisztségviselők és az igazgató nem lehetnek egymásnak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói valamint a tisztségviselő nem lehet a társulat igazgatója.

A tisztségviselők újraválaszthatók.

A tisztségviselők tisztségüket a jogszabályokban, a jelen alapszabályban, a társulat belső szabályzataiban, a küldöttgyűlés, az intézőbizottság és a felügyelőbizottság határozataiban foglaltak szerint kötelesek ellátni.

A tisztségviselők jogszabályba, alapszabályba, a társulat belső szabályzataiba, küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatokba ütköző cselekedeteikkel a társulatnak szándékosan okozott kárért egyetemlegesen, a gondatlan károkozásért közrehatásuk arányában felelnek.

A tisztségviselők a társulat küldöttgyűlése által az éves költségvetésben jóváhagyott mértékig tiszteletdíjban, költségtérítésben részesülhetnek.

12.2 A tisztségviselők a tőlük elvárható gondossággal kötelesek feladataik teljesítése során eljárni, a társulat üzleti ügyeiről szerzett ismereteiket üzleti titokként megőrizni. Kötelezettségeik megszegésével a társulatnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősek. Felelősségre vonásuk a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik.

12.3. A tisztségviselők felelőssége egyetemleges. Nem terheli felelősség azt a tisztségviselőt, aki a felelősségre  vonásra okot adó határozat vagy intézkedés ellen szavazott, illetve lépett fel, és ellenvéleményét bizonyíthatóan a felügyelőbizottság illetve annak elnöke tudomására hozta. A tartózkodó vélemény nem minősül ellenvéleménynek.

12.4. A tisztségviselőt fel kell menteni, ha

12.4.1. tisztségéről lemondott,

12.4.2. a tisztség betöltését kizáró ok következett be,

12.4.3. a jogszabályban, illetőleg jelen alapszabályban meghatározott összeférhetetlenség áll fenn, és azt az érintett felhívásra nem szüntette meg,

12.4.4. a tisztség betöltésére alkalmatlanná vált.

12.4.5. ha a 12.4.4. pontba meghatározott alkalmatlanság a tisztségviselő tisztségének ellátásával vagy magatartásával függ össze, jelen alapszabályban szabályozott módon a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a küldöttgyűléstől nem várható el.

12.6. A tisztségviselőt a küldöttgyűlés visszahívja, ha a közügyektől jogerősen eltiltották.

12.7. A tisztségviselő tisztsége megszűnik, ha

12.7.1. tisztségéről lemondott,

12.7.2 a küldöttgyűlés visszahívta vagy felmentette,

12.7.3. a tisztségviselő személy elhalálozott,

12.7.4. tisztségét társulati tag képviselőjeként töltötte be, és a képviseletre adott megbízásnak visszavonását a tag a társulatnak írásban bejelentette.

12.8. A társulat tisztségviselője írásbeli bejelentéssel tisztségéről bármikor lemondhat. Ez esetben a küldöttgyűlés a bejelentés időpontjára visszamenő hatállyal menti fel a tisztségviselőt. 12.9. Az intézőbizottság elnöke lemondását a felügyelőbizottság elnökének köteles bejelenteni, a többi tisztségviselő az intézőbizottság elnökének jelenti be a lemondását.

12.10. Ha a tisztségviselői helyek bármilyen okból megüresednek, a soron következő küldöttgyűlésen gondoskodni kell a tisztségviselők alapszabály szerinti számának választással történő helyreállításáról.

12.11. Az intézőbizottság és a felügyelőbizottság elnökének lemondása esetén a 90 napon belül összehívott küldöttgyűlésen kell az új elnököt megválasztani.

13.                        Az intézőbizottság elnöke

 

13.1. Az intézőbizottság elnöke egyben a társulat elnöke,képviseli a társulatot harmadik személyek felé.

13.2. Az intézőbizottság elnöke a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más belső szabályzatnak valamint a küldöttgyűlés és az intézőbizottság határozatainak megfelelően irányítja a társulatot.

Az intézőbizottság ülései közötti időszakban dönt azokban az ügyekben, amelyek jogszabály vagy az alapszabály rendelkezései szerint nem tartoznak a küldöttgyűlés, illetőleg az intézőbizottság hatáskörébe. Akadályoztatása esetén feladatai – a munkáltatói jogkör gyakorlásán kívül – az elnökhelyettes látja el, akit az intézőbizottság tagjai önmaguk közül választanak egyszerű többséggel.

13.3. Az intézőbizottság elnökének feladatai:

13.3.1. Irányítja a közfeladat végrehajtását és folyamatosan ellenőrzi annak tejesítését.

13.3.2. Gondoskodik a társulati feladatok költségfedezetének biztosításáról és folyamatosan ellenőrzi a költségvetés betartását.

13.3.3. Gyakorolja az igazgató feletti munkáltatói jogokat.

13.3.6. Gondoskodik a pénz- és hitelgazdálkodással kapcsolatos tennivalók időben történő elvégzéséről, a társulati vagyon kezeléséről és nyilvántartásáról.

13.3.7. Gondoskodik a küldöttgyűlés és az intézőbizottság elé terjesztendő javaslatok, jelentések és beszámolók elkészítéséről továbbá a küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatok végrehajtásáról.

13.3.8. Gondoskodik arról, hogy a társulat tagjairól nyilvántartást vezessenek és a változást az éves küldöttgyűlés megtartását követő 30 napon belül az illetékes cégbírósághoz benyújtsák. 13.3.9. Összehívja a küldöttgyűlést, a rendkívüli küldöttgyűlést és az intézőbizottsági ülést, a küldöttválasztó fórumot.

13.3.10. Beszámol a küldöttgyűlésnek és az intézőbizottságnak a közfeladat teljesítéséről, a társulat vagyoni helyzetéről, az ügyviteléről, valamint a küldöttgyűlések és az intézőbizottsági ülések között általa hozott legfontosabb intézkedésekről.

13.3.11. Rendszeresen és részletesen tájékoztatja a felügyelőbizottságot a társulat működéséről.

13.3.12. A felügyelőbizottság elnökével együttműködik a társulati feladatokkal kapcsolatos panaszok és bejelentések kivizsgálásában és a vizsgálatok eredménye alapján szükség szerint intézkedik.

13.3.13. Ha az intéző- illetve felügyelőbizottság a jogszabályban vagy jelen alapszabályban megállapított feladatait nem kielégítően látja el, az intézőbizottság elnöke köteles a bizottságnak vagy egyes tagjainak visszahívására a küldöttgyűlés felé javaslatot tenni.

13.3.14. Tevékenységéről a küldöttgyűlésnek évente beszámol.

13.3.15. Levezeti a küldöttgyűlést és az intézőbizottsági üléseket.

14.                       A felügyelő-bizottság elnöke

 

14.1. A felügyelőbizottság elnöke vezető tisztségviselő. Összehangolja és irányítja a társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést:

14.1.1. rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz- és anyaggazdálkodását, testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évenként pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát, anyagkezelését, műhelyeit, raktárait és a vizsgálatról jegyzőkönyvet készít.

14.1.2. a küldöttgyűlés megbízása alapján az intézőbizottság illetőleg az elnök felkérésére célvizsgálatot végez.

14.1.3 megvizsgálja a társulat zárszámadását, erről és az éves ellenőrző tevékenységéről beszámol a küldöttgyűlésnek.

14.1.4. összehívja a küldöttgyűlést, ha az intézőbizottság elnöke ezen kötelezettségének nem tesz eleget, illetőleg javaslatot tesz a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására.

14.2 A felügyelőbizottság elnöke az intézőbizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

14.3. Feladati ellátásának akadályoztatása esetére helyettesítését a korelnök felügyelőbizottsági tag látja el.

 

15.                        A társulat igazgatója

 

15.1. A társulat gazdasági tevékenységét ellátó munkaszervezet irányítását önálló hatáskörben eljáró igazgató látja el.

15.2. Tevékenységét jelen alapszabályban és a társulat belső szabályzataiban meghatározottak szerint, határozatlan időre szóló munkaszerződés vagy egyéb belső jogviszony alapján végzi.

15.3. A társulat munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.

15.4. A munkaszerződéssel alkalmazott igazgatóra a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései vonatkoznak.

15.5. Az igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogokat az intézőbizottság elnöke gyakorolja.

15.6. az igazgató önálló hatáskörben képviseli a társulatot harmadik személyek felé.

16.                       A társulat munkaszervezete

 

16.1. A társulat – a küldöttgyűlés döntése szerint – feladataival összefüggő beruházói-, ügyviteli- és vagyon-hasznosítási feladatok ellátására a feladatokhoz igazodó létszámú és szakmai összetételű munkaszervezetet hozhat létre, vagy ezen feladatok elvégzésével vállalkozót illetve a feladatokra szakosodott szervezetet bízhat meg.

17.                       A társulat gazdálkodása, vagyona

 

17.1. A társulat a tagok által önkéntesen vállalt és a küldöttgyűlési határozattal megállapított egyéb támogatásból, az állam és az érintett települési önkormányzat költségvetési hozzájárulásából, továbbá a vállalkozásból származó eredményéből végzi közcélú tevékenységét.

17.2. A normatív támogatás, a szerződésen alapuló állami és önkormányzati hozzájárulás, valamint a tagok által önkéntesen megállapított egyéb támogatás  a társulat tulajdonába kerül.

17.3. A társulati művek és tartozékaik fejlesztése a vízi létesítmény, illetve tartozék tulajdonosának vagyonát gyarapítják.

17.4. A társulat a közfeladatainak megvalósítására középtávú terveket dolgoz ki, és ezek alapján készíti el az éves üzemterveket.

17.5. A társulat gazdálkodási éve azonos a naptári évvel.

17.6. A társulat közfeladata ellátásához szükséges elkülönített vagyon és a vállalkozásaiból származó nyeresége a tagok között nem osztható fel. Elkülönített vagyon: a társulat nyilvántartásában kimutatott társulati művek, valamint a közfeladatok ellátásához a tárgyévben juttatott pénzeszköz, továbbá saját vagyonból a társulati művek értékének 8 %-a.

17.7. A társulat a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyonával gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet.  A közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyon nem terhelhető meg, nem vonható végrehajtás alá, azt a társulat mértékének és értékének csökkenése nélkül használhatja. A tárgyévben a közfeladat ellátásához juttatott pénzeszközt közfeladatai ellátására fordítja.

17.8. A társulat elkülönített vagyonáról a küldöttgyűlés által jóváhagyott, tételes és évente aktualizált nyilvántartást köteles vezetni.

17.9. A társulat tartozásaiért a közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyonával nem felel, de küldöttgyűlési vagy intézőbizottsági határozattal az állami (önkormányzati) visszatérítendő támogatások, továbbá a közfeladat ellátását biztosító hitelek visszafizetésére a tagok által önkéntesen megállapított egyéb támogatást fedezetként felajánlhatja.

17.10. A tagok a társulat tartozásaiért nem felelnek. A társulat a tagjainál vagy harmadik személynél bekövetkezett vízkárokért csak akkor felel, ha a társulati közfeladatok elvégzéséhez bármely jogcímen kapott hozzájárulást nem a támogatási szerződés illetve a küldöttgyűlés vagy az intézőbizottság döntései szerint használja fel.

17.11. A társulati művek körébe tartozó állami, önkormányzati és egyéb tulajdonú vizekre és vízilétesítményekre vagyonkezelői illetve használati (üzemeltetői) szerződést köt a tulajdonossal.

17.12. A tagok által önkéntesen megállapított egyéb támogatás és a helyi önkormányzati támogatás a társulat tulajdonába kerül, mint társulati vagyon. Az Európai Uniós és nemzeti támogatás is a társulat tulajdonába kerül, kivéve, ha jogszabály szerint arról más intézmény vagy szervezet számol el.

17.13. Állami, önkormányzati és egyéb tulajdonú vizeket és vízilétesítményeket csak akkor lehet a társulati művek körébe felvenni, ha az adott műre már megkötésre került a vagyonkezelői vagy használati illetve üzemeltetői szerződés, amelyben rendezni kell többek között a tulajdonosi hozzájárulás jellegéről és mértékéről.

17.14. A társulat jegyzett tőkéje a társulat saját vagyonát képezi.

17.15. A társulat ezen alapszabálya a társulat szolgáltatása és a tagok b által önkéntesen megállapított egyéb támogatás befizetése tekintetében szerződésnek tekintendő.

18.                       Egyéb támogatás jellegének, mértékének megállapítása   

18.1 A küldöttgyűlés külön határozatával

            - önkormányzati támogatás,

            - az ingatlan fekvése,

            - használatának módja,

            - melioráltságának mértéke,

            - vízkárérzékenysége,

            - a védett érték,

            - a többlet fenntartási, beruházási, fejlesztési igény, valamint

- a létesítményekhez való rácsatlakozás alapján (öntözővíz- és szennyvíztelep, stb.) egyéb támogatást határozhat meg.

18.1.2. Az egyéb támogatás jellege szerint lehet egyszeri alkalomra szóló vagy évente fizetendő.

18.1.3. Az egyéb támogatás mértékeit az elvégzendő közfeladat forrásigénye szerint a küldöttgyűlés külön határozatokban állapítja meg.

19.                        Csatlakozás a társulathoz

 

Csatlakozáskor a társulat működési területe azon területtel bővül, amelyen az érdekeltek több mint kétharmada az átalakulás szabályai szerinti szándéknyilatkozatban nyilvánítja ki, hogy az adott társulat tagja kíván lenni. A csatlakozásról a társulat küldöttgyűlése az alapszabály egyidejű módosításával határoz. A működési terület kibővítésénél a területileg illetékes vízügyi igazgatási szervezet véleményét figyelembe kell venni.

20.                        Belépés a társulatba

 

Amennyiben új ingatlantulajdonos természetes vagy jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéb szervezetek lépnek be a már működő társulatba, a társulat működési területe a belépő tagok által képviselt területtel bővül ki. A belépésről a társulat küldöttgyűlése az alapszabály egyidejű módosításával határoz.

21.                        A társulat megszűnése jogutódlással

 

Kettő vagy több társulat egyesülésénél valamint egy társulat két-vagy több társulatra történő szétválására a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. Törvény 52.-59. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

22.                        Kiválás a társulatból

 

22.1. Kiválás esetében az a társulat, amelyből a kiválás történik, alapszabályának módosítását követően változatlan formában működik tovább, a kivált tagok részvételével és a társulati vagyon egy részének felhasználásával pedig új társulat vagy társulatok az átalakulás szabályai szerint jönnek létre.

22.2. Kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a társulattól megváló tagok a társulati vagyon egy részével más, már működő társulathoz, mint átvevő társulathoz csatlakoznak. A kiválásról szóló küldöttgyűlési határozat megalkotásában ilyenkor az átvevő társulat is részt vesz.

22.3. A társulatból kiválni szándékozó területrészen a társulati tagok több mint kétharmada  javaslatára a kiválásról döntő küldöttgyűlés megtartása előtt a kiváló területrészre az alakulás szabályát kell megfelelően alkalmazni, a kiválást elhatározó területrész társulati tagjai többségének szándéknyilatkozatát a kiválásról döntő küldöttgyűlés megtartása előtt be kell szerezni az új társulat megalakulására vonatkozóan.  

23.                        A társulat megszűnése jogutód nélkül

23.1 A társulat jogutód nélkül megszűnik, ha

- elhatározza jogutód nélküli megszűnését (feloszlását)

- a társulatot a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti,

- a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja,

- a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését.

23.2. A társulat megszűnését követően az új társulat megalakulásáig a társulat elkülönített vagyonát a vízgazdálkodásért felelős illetékes állami szervezet felelős őrzésbe veszi át és külön törvény szerint gondoskodik a társulati művek működtetéséről. Ez a szervezet a megszűnt társulat működési területén megalakuló új társulat(ok) részére az elkülönített vagyont térítésmentesen, területarányosan adja át a közfeladat ellátási kötelezettségével.

24.                        Az ügyvitel szabályai

24.1. A társulathoz beérkezett ügyiratokra tett intézkedések, valamint a társulat által kezdeményezett intézkedések aláírására (kiadmányozására) az elnök és az igazgató jogosult.

24.2. Pénzforgalommal kapcsolatos utalványozásokra az elnök és az igazgató önállóan, akadályoztatás esetén az intézőbizottság elnökhelyettese és az intézőbizottság egy tagja együttesen jogosult.

24.3. Olyan intézkedést, amely később a társulat feladataihoz szükséges pénzeszközökből kifizetést tesz szükségessé, kizárólag az utalványozásra jogosultak tehetnek.

24.4. Bankszámláról történő kifizetéseknél vagy átutalásoknál a banki előírások irányadóak.

24.5. A társulatnál a belső ellenőrzést a felügyelőbizottság, a vezetői ellenőrzést – hatáskörüknek megfelelő munkamegosztással – az elnök és az igazgató látja el.

24.6. A társulat a tisztségviselőkről, a küldöttekről, valamint érdekképviseleti szervbe megválasztott küldöttről naprakész nyilvántartást vezet.

24.7. A tisztségviselők nyilvántartása tartalmazza a tisztségviselő megválasztásának idejét, a társulatnál betöltött tisztségét, és a mandátuma lejártának időpontját.

24.8. A küldöttekről vezetett nyilvántartásnak a személyazonosságuk megállapításához szükséges adatokat, az általuk képviselt tagok létszámát és a társulati területet kell tartalmazni. 

24.9. A társulat képviseletére, az utalványozásra, és a banki intézkedésre jogosultakról képviseleti könyvet kell felfektetni.

24.10. A társulat a tagokról olyan kimutatást vezet, amely tartalmazza a társulat tagjainak nevét, (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a természetes személy tag születési évét, anyja nevét, a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát, (nyilvántartási számát), jogviszonyának jellegét (tulajdonos vagy használó) a tagsági jogviszonyát megalapozó ingatlan(ok) jellemző adatait.

24.11. A társulat ügyvitelének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni.  

25.                        A társulat felelőssége

25.1. A társulat a tagjainál vagy harmadik személyeknél bekövetkezett vízkárokért csak akkor felel, ha a társulati és a közfeladatok elvégzéséhez bármely jogcímen kapott hozzájárulást nem a küldöttgyűlés vagy az intézőbizottság döntései szerint használja fel.

26.                        Zárszámadás

26.1. A társulat a gazdálkodási év lezárását követően – a vonatkozó pénzügyi és számviteli előírások szerint – éves beszámolót készít.

26.2. A felügyelőbizottság a zárszámadást köteles – szükség esetén szakértő igénybevételével – felülvizsgálni, és a felülvizsgálat megállapításairól a küldöttgyűlésnek jelentést készíteni.

26.3. A küldöttgyűlés a zárszámadást csak akkor veheti tárgyalás alá, ha már meghallgatta a felügyelőbizottság jelentését. Érvényesen csak akkor határozhat a zárszámadás elfogadása felől, ha a felügyelőbizottság erre nézve megfelelő ajánlást tett.

27.                        Záró rendelkezések

27.1. A társulat cégjegyzése

27.1.1. A társulat cégjegyzése akként történik, hogy a társulat képviseltére a 27.1.2. pontjában meghatározott jogosultak a társulat géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott nevéhez saját aláírásukat csatolják.

27.1.2. Önálló cégjegyzési joga az elnöknek és az igazgatónak van.

27.2. Az alapszabály módosítását és – a mellékletek változásának kivételével – a változás megtörténtétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a területileg illetékes cégbíróságnak.

27.3. A társulat felett a törvényességi felügyeletet a Bács-Kiskun megyei Bíróság, mint Cégbíróság látja el.

27.4. A társulat közfeladatainak ellátása feletti szakmai felügyeletet a mezőgazdasági vízgazdálkodásért felelős miniszter látja el.

27.5. Érdekképviseleti tagság

27.5.1. A társulat tagja a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségnek.

27.5.2. A Szövetségben a társulatot az intézőbizottság elnöke vagy az általa megbízott személy és az igazgató képviseli.

28. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt jelen Alapszabály a többször módosított és a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény szerint készült és a Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat 2011. május 31. napján megtartott küldöttgyűlése a I/9/2011. számú határozatával fogadta el és az 2011. május 31.. napján lép hatályba.                 

Az alapszabály mellékletei a következők:

1.számú melléklet: Helyszínrajz a társulati műveket és a településeket is feltüntető működési területről, amely tartalmazza azokat a települési önkormányzatokat, amelyekről a küldöttek megválasztásra kerültek

2. számú melléklet: Tagnyilvántartás

3. számú melléklet: Nyilvántartás a megválasztott küldöttekről

Kiskunmajsa 2011. május 31.

………………………… …………………………

   küldöttgyűlés elnöke jegyzőkönyvvezető

………………………… …………………………

    jegyzőkönyv hitelesítő    jegyzőkönyv hitelesítő

Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére az okirat módosított és vastagított dőlt kiemeléssel ellátott részei miatt került sor.

Alulírott jogi képviselő – Dr. Kállainé Dr. Tóth Ildikó ügyvéd Kiskunmajsa, Félegyházi út 2. sz. – igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítás alapján hatályos tartalmának, ezért ezen okiratot ellenjegyzem Kiskunmajsán 2011. május 31. napján.                                                                                                                                  

Nyilatkozom továbbá, hogy megfelelek a 2007. évi LXIV. Törvény , valamint a Magyar Ügyvédi Kamara 2/2007. (XI. 19.) Szabályzatában meghatározott elektronikus aláírással kapcsolatos követelményeknek, illetve minősített elektronikus aláírással rendelkezem.

 

Nincs jogosultsága hozzászólni.

Névnap

Ma 2024. március 28., csütörtök van.
Gedeon és Johanna napja van, holnap Auguszta napja lesz.

Események

március 2024
H K SZ CS P SZ V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31