TIRHírekSzövetségünk híreiTanulmány: A dombvidéki víztározók szerepéről

Tanulmány: A dombvidéki víztározók szerepéről

 

 A földkéregmozgások következtében leomló sziklafalak ősidők óta eltorlaszolják a hegyoldalakon mozgó víz útját. Ezek a természetes úton létrejövő víztestek új környezeti feltételeket alakítanak ki az élővilág számára.

A társadalmi fejlődés szükségessé tette, hogy a többcélú tevékenységekhez hasonló feltételeket teremtsük meg. Főleg a meredek lejtőkön gyorsan levonuló vízek visszatartását oldották meg, hogy az ott élők ivóvíz ellátása biztosított legyen. Az ipar fejlődése ugyancsak állandó vízbiztonságot követelt meg, ezért a folyóktól távol lévő hegy- és dombvidéki területekre hulló víz összegyűjtése kiemelt feladattá vált. Ilyen példaként említhető a Lázbérci-tározó.

Kiemelkedő szerepe van a tározóknak az árvízi biztonság megteremtésében. Az elmúlt évek gyakorlata is igazolta (pl.: Mátraderecske-2005, Felsőzsolca), hogy a tározók hiánya miatt jelentős károkozás állt elő az épített környezetben.

Az évenként eltérő csapadék-vízhozamok szükségessé tették több év vízének összegyűjtését, vagyis az éves igényt meghaladó térfogat létrehozását. Különösen az utóbbi években mutatkozó éghajlat-változás erősítette meg a körültekintő döntések hozatalát. Vagyis az évszakok vízforgalma megváltozik és így a téli csapadék nem hó, hanem eső formájában jelentkezik. A korábbi lassú olvadások lehetővé tették a dombvidéki szántóföldek talajainak feltöltődését, viszont az eső befogadása a gyors felszíni mozgás következtében nem valósulhat meg. Ezért az értékes kertészeti kultúrák (gyümölcsös és szőlő ültetvények) vízellátásáról gondoskodni kell, hogy a jó benapozottságból származó előny mellé a folyamatos vízellátásnál érjük el a tervezett mennyiségű és jó minőségű termést.

A hazai feltételek között is találhatók olyan helyek, ahol a víztározó közelében igényes kultúra termesztésére a talajréteg vastagsága miatt nem kerülhet sor. Ezek a dombvidéki legelők, amelyek öntözése a jelenlegi árvízviszonyok mellett még nem mondható gazdaságosnak, bár kísérleti jelleggel erről sem kellene lemondani, mivel a „bió-termék” előállítása révén ez is talál magának jól fizető piacot.

A „külterjes” jellegű tározók esetében a halastavak létesítése hozhat előrelépést és megoldást. Különösen a népélelmezési termelésen kívüli, a turizmushoz kötődő sporthorgászat megteremtése jelenthet bevételi forrást. Vagyis a többcélú hasznosításból származó előnyök révén a környék eltartó-képességének növelése érhető el. Mindez szükségessé teszi a térség egyéb adottságainak (a felélési turizmus kiépítését, gyalogtúrák szervezése, lovaglás, kocsiztatás, gombászás, szarvasbőgés, vaddisznó családok mozgása, népi hímzés, fafaragás, szövés, fonás és egyéb tevékenységek szervezését a környező falvakban) a tervszerű összehangolását.

Az üdülési adottságokat nemcsak a távolabb élők (esetleg külföldiek), hanem a közvetlen szomszédságban nevelkedő fiatalok számára is megteremthetjük, mivel jelen gazdasági körülmények között kevesen jutnak el a Balatonhoz, de a víztározók a nyári élmények megszerzéséhez jó feltételként szolgálnak. Egy-egy szörfdeszkára fekvő gyermek részére a versenyzés egyszerű változata is komoly élményt, ugyanakkor fegyelmező erőt jelent.

A víztározó köré telepített cserjés-ligetes erdő előnyös az állatvilág számára, vagyis természetvédelmi célt szolgál, továbbá sekélyebb rész kialakításával a vizes élőhelyek is kialakulnak, amelyek a legmagasabb szintű élettársulásokat jelentik.

A vízre, vízkészletre alapozott gazdasági előnyök a tározók létesítésén túl, a többcélú hasznosítás (lakossági vízellátás, ipari- és mezőgazdasági vízpótlás, üdülés, stb.) révén megfelelő szervezettséggel a gazdasági fejlődés hordozói.

Összeállította: DR. Ligetvári Ferenc

 ( Elküldve 2012. szeptember 5-én dr. Pintér Sándor belügyminiszter részére.)

VTOSZ Titkárság

 

Névnap

Ma 2018. április 27., péntek van.
Zita napja van, holnap Valéria napja lesz.