TIR

Figyelő

Lecsengőben a belvízvédekezés

Budapest, 2013. április 24., szerda (OS)

 "Április második dekádjának végére sokat javult a belvízhelyzet. A száraz, csapadékmentes időjárás kedvezett: nem volt vízutánpótlás. Sokat segített a mentesítésben, hogy három hétig mintegy 30 vízitársulat nagy kapacitással, 200 szivattyútelepen és szivattyúálláson emelte át a káros vizet, napi hét és fél – nyolc millió köbmétert. Így a vízitársulatok által védett veszélyeztetett terület 35 ezer hektárra csökkent.Április 20-án jelentős belvízi elöntés már csak a Jászságban, a Nagykunságban (Karcag térségében), Biharban, a Berettyó térségében volt. A legmagasabb védelmi készültséget már csak a Nagykunsági vízgazdálkodási Társulat tartotta fenn, a Tisza völgyében mérsékelni lehetett a védekezés intenzitását. Öt nap alatt közel harmincezer hektárral csökkentették a társulatok a belvízzel elöntött terület nagyságát. A szivattyútelepek harmadát le lehetett állítani, 130 szivattyúteleppel történt csak a víz átemelése. Ez az átemelt vízmennyiség csökkenésével is együtt járt, így naponta "mindössze" három és félmillió köbméter átszivattyúzására került sor.A 21 védekező vízitársulat a mezőgazdasági területek mentesítésének végénél tart. A következő hétre alapvetően csapadékmentes időt jeleztek előre, így várható, hogy a védekezés április végére befejeződik. "   

 

A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének közleménye    

 

 

Kinek a feladata dönteni a területi vízgazdálkodás intézményrendszeréről?

Budai Gyula a Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára a Kossuth Rádió mai  Hajnal-Táj című műsorában többek között  kifejtette, hogy azok  a területek, ahol jól működnek   a vízitársulások,  ahol az árkokat rendbe tették,  a műtárgyak is rendben vannak,   netalán még a társulás szivattyúik is megvannak,  le tudják vezetni a vizet, ott jelentősen kisebb volt az elöntött terület.   

Végre el kell dönteni, hogy  a jól működők maradjanak meg, kevésbé jól működőket vegye át az állam és az állam működtesse ezeket a vízgazdálkodási társulásokat, mert az állam sokkal gyorsabban  tud reagálni ezekre a dolgokra.

Szerk. megjegyzés: a 2013. március közepén indult belvízvédekezés költségeit biztosító szerződéseket a mai napig nem kötötte meg az Állam, így a kétszáz szivattyútelepen történő szivattyúzás  és egyéb védelmi feladatok   közel hatszáz millió forintos védekezési költség jelentős részét a tagok által befizetett hozzájárulásokból, hitelekből  tudják csak a társulatok fedezni.

dr. VÁ

 

"Belvíz van, hozzájárulás nincs"

A Délmagyar.hu "Belvíz van, hozzájárulás nincs"című április 17-i cikkében  számol be a   Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat belvízvédelmi munkáiról. A cikk ide kattintva is olvasható.

dr. VÁ

 

Kormány-előterjesztés készül a vízitársulati védekezési költségek megtérítésére

 

"Már készül az a kormány-előterjesztés, amely biztosítja majd a védekezési költségek megtérítését a vízitársulatoknak; a vízügy becslése szerint a társulatok költsége február és május közepe között elérheti a 600-700 millió forintot."

Forrás. Napi  Gazdaság –Hír Tv

2013. április 10.

A Napi Gazdaság cikke ide kattintva is olvasható.

dr.VÁ

 

"Be kell bizonyítani, hogy a víztársulatok nem csinálnak semmit"

Tájékozatlan vagy rosszindulatú Domján Gergely a Nemzeti Agrárkamara osztályvezetője?

(kommentár nélkül)

 Az Agrárkamara növénytermelési osztályvezetője nyilatkozott   a Hír TV Soroló c. 2013. április 8-i műsorában  és hihetetlen tájékozatlanságáról vagy talán rosszindulatáról adott tanubizonyságot.

Véleményét tiszteletben kell tartani, de ha ezt  a megalapozatlan, szakszerűtlen véleményét ország-világ, de legalább is a magyar gazdatársadalomnak szóló Soroló c. műsorban teszi, e mellett már nem lehet elmenni szó nélkül.

Soroló szerkesztőjének arra a felvezetésére, hogy "az egész növénytermesztési ágazatnak igen nagy gondot okoznak az átázott, igen lassan száradó földek és százezer ha közeli nagyságban a belvíz által elöntött területek. A legnagyobb kamarai osztály vezetője szerint nem szabad   szemérmesnek lenni a felelősök megnevezésében", Domján Gergely úr válasza a következő volt: nem a  folyók melletti árvízzel sújtott  területekkel van a gazdáknak bajuk, mert számolnak azzal, hogy elönti a területüket a víz. De a  szántóföldekre hó, illetve eső formájában lehullott  sok csapadékkal nem tudnak sem tudatilag, sem gyakorlatilag mit kezdeni a gazdák.

A riporternek arra a kérdésére, hogy ki vezesse el a vizet, Domján úr  válasza a teljesség igénye nélkül  a következő volt:

Eddig a víztársulatok feladata volt. A víztársulások a tavalyi évre még szedik a hozzájárulást, de nem lehet látni, hogy a területen mozognának, valamit csinálnának. Épp a napokban indult el részükről  egy elég övön aluli ütés a gazdák felé, elkezdték behajtani  az elmaradt tartozásokat a tavalyi évre és különböző fenyegető leveleket kapnak a gazdák, akik meg vannak győződve arról, hogy ha  a munkát megfelelő szinten elvégeznék, levezetnék a sok vizet ami a területükön van, akkor jó szívvel   befizetnék a hozzájárulást. De mivel semmi szolgáltatás nem történik, semmi nem látszik a határban, hogy mozognának, nyüzsögnének, innentől kezdve nagyon nagy a felháborodás egyrészt a fenyegetettség, másrészt a további kár előkerülése okán.

Mit tehet az Agrárkamara kérdésre a következő választ adta az osztályvezető: "Egyszerű megoldásra gondol, be kell bizonyítanunk, hogy a víztársulatok nem csinálnak semmit, a pénzre mégis jogot formálnak." Ehhez kéri a riportban is, hogy akinek olyan tapasztalata van, hogy van a közelben csatorna  és a csatornában áll a víz, esetleg gondozatlan a csatorna, arról készítsen felvételt  az idő és a hely megjelölésével és küldje el az Agrárkamara Honlapjára vagy email címére, így ezeket a bizonyítékokat fel fogják használni bírósági úton. Hisz most már az új Kamara a héten elkezdte a munkáját, megválasztották a választott bíróságot, ügyvédeik vannak és ezzel kívánják azoknak a tagjaiknak a jogait védeni, akik károsodnak a mulasztás révén.

dr. VÁ

 

8. oldal / 23