A magyar táj, ezen belül az agrárium újra komoly kihívás előtt áll! Az 1990-es évek rendkívüli aszályhelyzete után klímaváltozásszerű kiszáradási folyamat indult meg. Ez nem csak a mezőgazdasági termelésnek jelent jelentős károkat, de tájegységek, települések vízgazdálkodási helyzete is kritikus helyzetbe kerülhet. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a vízvisszatartás, a tározás, és a hagyományos módszerektől eltérő módon kell foglalkozni a vízvisszapótlással, a mezőgazdaság vízellátásával, sőt a települések vízgazdálkodási problémáinak megoldásával.
A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének elnöksége 2025 március 6-án 10 órára összehívta a VTOSZ 2025. évi rendes küldöttgyűlését. A küldöttgyűlés helye Sződliget és Göd határán lévő Napsugár utca, DmRV telephely (a VTOSZ székhelye).
A Magyar Hidrológiai Társaságtól kapott információ szerint 2025. február 6-án elhunyt Dr. Koltay József vízépítő mérnök. Dr. Koltay József 1985-1994. között volt a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmányának, majd a VTOSZ-nek főtitkár helyettese, 1991-1992. között főtitkára. Szakmai életútjáról Fejér László kolléga összeállításában, a mellékletben található anyag.
A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének kezdeményezésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsa 2025. január 17-i ülésére napirendre tűzte a harmadlagos művek helyzetének tárgyalását. Balla Iván VTOSZ elnök, aki az ülésen a napirend előadója lesz, egyeztetést kezdeményez a működő vízitársulatok vezetőivel az ezzel kapcsolatos álláspont kialakítására. A konzultációra a VTOSZ székhelyén (Sződliget, Névtelen utca 1212/1. hrsz. megközelíthető Göd, Délibáb utca felől: DmRV vízmű telep) 2025. január 10-én 10:00 órai kezdettel kerül sor.
A harmadlagos vízgazdálkodási művek (egy régebbi felmérés szerint országosan kb. 50 ezer km) fontos szerepet játszanak mind a mezőgazdasági, mind a települési vízgazdálkodásban. Egy korábbi felmérés (2019) elsősorban a mezőgazdasági vízszolgáltatásban játszott szerepük miatt vizsgálta ezeket a műveket. A területi vízgazdálkodás általános helyzetének romlása, az ezzel kapcsolatos, szükséges intézkedések meghozatala (vízvisszatartás, mikrotározás, „vizet a tájba" célkitűzés megvalósítása, vízgyűjtő közösségek szervezése) a harmadlagos vízgazdálkodási művek helyzetének feltárását, szerepük újragondolását is szükségessé teszi. Annál is inkább, mert ezek a művek döntően települési önkormányzati tulajdonban vannak, rekonstrukciójuk, üzemeltetésük az újragondolt feladatú, újjászervezendő vízitársulatoknak adhatnak feladatot.
Az újjáalakult VTOSZ lehetőséget kap arra, hogy az OVF Vízügyi Tudományos Tanácsában a harmadlagos művekkel kapcsolatban előterjesztést tegyen. Az anyagot Balla Iván VTOSZ elnök állítja össze, aki a mellékelt levélben kér javasatokat a működő vízitársulatok vezetőitől.
A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége elnöksége a 2024. november 14-i rendkívüli küldöttgyűlésen azzal az elhatározással alakult újjá, hogy kezdeményezően lép fel a területi vízgazdálkodási problémák megoldásában és a vízitársulati tevékenység újragondolásában. Balla Iván VTOSZ elnök levélben kereste meg a még működő vízitársulatok vezetőit annak érdekében, hogy az aktuális kérdésekben, mint amilyenek a vízvisszatartás, a „vizet a tájba" program, vagy a „Vízgyűjtő közösségek" szervezése legyen egy országos összefogás. Ehhez az illetékes minisztériumok és szakmai szervezetek segítsége is szükséges, ezért a program fő elemeit a következőkben foglalta össze.
A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének új elnöksége képet szeretne kapni a működő vízitársulatokról és azt szeretné, hogy minél több működő társulati tagja legyen a Szövetségnek. Az előzetes felmérések alapján 20 működő vízitársulat van, amelyekről a csatolt táblázat szerint adatokat kérnek. Természetesen minden olyan működő (és „alvó") társulat visszajelzését is kérik, amelyik az új alapokra helyezett VTOSZ-hez csatlakozni szeretne és részt kíván venni a jobb vízitársulati pozíciók eléréséért indított munkában.
1. oldal / 53