TIRHírekSzövetségünk híreiLátogatás Jakab István ház-alelnöknél, 2015 november 10.

Látogatás Jakab István ház-alelnöknél, 2015 november 10.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke 2015. november 10-én a Parlamentben fogadta Szegedi Sándort, a VTOSZ elnökét.

A megbeszélésen részt vett Obreczán Ferenc MAGOSZ főtitkár, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöki tanácsadója, ifjú Hubai Imre, a NAK elnökhelyettese, továbbá a NAK jogtanácsosai és szakértője.

A megbeszélés egyik központi témája a vízitársulati törvény módosítása volt. A NAK elképzelése szerint a vízitársulat legfőbb döntéshozó fóruma a közgyűlés lenne, amely megsemmisítene minden korábbi, kötelező befizetésre vonatkozó határozatot. A NAK megyei szervezetei betekintési jogot szeretnének kapni a vízitársulatok gazdálkodásába. Szegedi Sándor a vita során kifejtette, hogy amennyiben a küldöttgyűlés hozott befizetésre vonatkozó határozatot, azt vissza is vonhatja, nem kell ezért más szervezethez delegálni a döntési jogot. Leszámítva néhány 2012. évi határozatot, amelyek alapján főleg végelszámolók kezdeményeznek behajtást, a gazdáknak sehol sem kell társulati (érdekeltségi) hozzájárulást fizetniük, így kötelező érvénnyel nem is járulnak hozzá a vízitársulat működéséhez. Viszont akkor jogalap sincs arra, hogy a gazdálkodást az eddigiektől eltérő formában felügyeljék. A vízitársulat küldöttei, akik 2010-ben, vagy később kerültek megválasztásra, teljes körű delegálti felhatalmazással rendelkeznek. Taggyűlés jellegű közgyűlést, ahol minden tag jelen van, fizikailag lehetetlen összehívni. Amennyiben viszont a közgyűlésen is delegáltak vennének részt, azok jogállása miben különbözne a jelenlegi küldöttgyűlés delegáltjaitól?

Valamennyi működő vízitársulatnak a küldöttek által megválasztott intéző bizottsága és felügyelő bizottsága van. A gazdálkodási- és mérlegadatok nyilvánosak. A törvényességi felügyeletet a Cégbíróság gyakorolja. A szakmai felügyeletre a területileg illetékes vízügyi igazgatóság, továbbá a Katasztrófavédelemhez tartozó vízügyi hatóság jogosult. A központi felügyelet az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Belügyminisztérium kezében van. Kevés olyan szervezet van Magyarországon, amelynek a működési felügyelete ennél jobban meg lenne oldva. Egy másik kérdés, hogy a társulat intéző bizottságába és felügyelő bizottságába megválasztott küldöttek (adott esetben gazdák) hogyan élnek döntéshozatali és felügyeleti jogukkal.

A megbeszélés konstruktív légkörben folyt. A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége nem zárkózik el a vízitársulati törvény módosításától, de szeretné, hogy a törvénytervezetet véleményezhesse. Célja az, hogy olyan módosítás alakuljon ki, amelyik meglapoz egy korszerű társulati szervezet létrejöttét, egyértelműen meghatározza azokat a területi (benne mezőgazdasági) vízgazdálkodási feladatokat, amelyeket a társulatoknak el kell látniuk és meghatározza a felhasználható források körét, garanciát nyújt ezek célszerű felhasználására.

Abban is egyetértés volt, hogy mivel a vízitársulatok száma változó (a három év előtti 80 társulatról mára mintegy 50-re csökken a működő vízitársulatok száma), célszerű lenne elkészíteni egy reális helyzetértékelést, ami a társulatok vagyoni és pénzügyi helyzetével, szellemi és gépi kapacitásával egyaránt foglalkozna. De át kellene tekinteni a művek tulajdonviszonyait és állapotát is, különös tekintettel az Európai Unió támogatásával létesült beruházásokra. Ebben a kérdésben a VTOSZ már csak azért is lépni fog, mert a minisztériumokkal, főhatóságokkal és érdekképviseletekkel való tárgyalások során nyilván egy reális kép kell azokról a szervezetekről is, amelyeket az Országos Szövetség képvisel.

Ki kell dolgozni egy olyan vízitársulati modellt, amelyik megfelel a jelenlegi körülményeknek és elvárásoknak. Ez nem azt jelenti, hogy ki kell dobni a 200 éves magyar vízitársulati hagyományokat, vagy a nyugat-európai mintákat. A szakmai feladatokat azok az éghajlati, időjárása, talajtani és lejtésviszonyok határozzák meg, amelyek jellemzőek az országra. De nyilván fontos a földtulajdonosok, a földhasználók gazdasági és gazdálkodási érdeke, a települési önkormányzatok aktív részvétele, a lakosság élet- és vagyonbiztonsága, a környezeti és természeti értékek védelme is. Fontos a társadalmi elismertség és beágyazottság, az érintettek és érdekeltek döntései és visszajelzései. És nyilván fontos a feladatok finanszírozása, különös tekintettel arra, hogy bizonyos finanszírozási formák a közeljövőben nem jöhetnek szóba.

Azok a kezdeményezések, amelyeket a VTOSZ az elmúlt hónapokban tett (egyeztetések gazdaszervezetekkel, önkormányzati szövetségekkel, a Katasztrófavédelemmel, az állami vízügyi szolgálattal, a közfoglalkoztatási program támogatása) pozitív fogadtatásra találtak, így arra van remény, hogy lépéseket lehet tenni a vízitársulatok megújulása és jobb társadalmi elfogadottság felé.

 

 

Névnap

Ma 2018. július 19., csütörtök van.
Emília napja van, holnap Illés napja lesz.