ALAPSZABÁLY

A Balaton-nagyberek Vizitársulat

ALAPSZABÁLYA

 

I.

A Vizitársulat neve (továbbiakban: Társulat)

 

Balaton-nagyberek Vizitársulat

 

II.

A Társulat székhelye:

 

8713 Kéthely – Sáripuszta 0275 hrsz.

 

III.

A Társulat feladata célja

 

1.

A társulat közfeladatként a működési területén a tulajdonában, vagyonkezelésében, valamint használatában lévő közcélú vízgazdálkodási műveken területi vízrendezési, vízkárelhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat lát el, közcélú vízilétesítményeket hoz létre, karbantartási és üzemeltetési feladatokat lát el. Működési területén környezetvédelmi, természetvédelmi, táblán, illetve üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatási feladatokat végezhet.

 

2.

A társulat szakmai feladatai:

 

a)         vízrendezés: a káros többletvizek rendezett elvezetésének, visszatartásának biztosítása;

b)         vízkárelhárítás: belvízkárok és helyi vízkárok elhárítása, mérséklése;

c)         árvízmentesítés: a vízfolyások árterületének mentesítése az időszakos elöntésektől;

d)         mezőgazdasági vízhasznosítás, öntözővíz biztosítása mezőgazdasági termelők számára, vízpótlás, vízszolgáltatás halastavak számára;

e)         vízvisszatartási, víztározási feladatok.

 

3.

A társulat a vízrendezési feladatok ellátása érdekében közcélú vízgazdálkodási létesítményeket (csatornákat, szivattyútelepeket, tározókat) létesít, fejleszt, újít fel, tart fenn és üzemeltet, továbbá vízfolyásokat tart fenn és üzemeltet.

 

4.

A társulat a vizek kártételei ellen a küldöttgyűlés által elfogadott vízkárvédelmi terve alapján a társulati műveken önálló védelmi tevékenységet végez: belvízvédekezést folytat, területi vízkárelhárítást végez, védekezik a kisvízfolyások árhullámaival szemben. A védelmi feladatokat társulati hozzájárulásból, a művek tulajdonosainak hozzájárulásaiból és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vízkárelhárítási Szabályzatában foglaltak szerint az állami védelmi forrásokból finanszírozza. A társulati műveken a vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása - a művek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés - a társulat kötelezettsége.

 

5.

A társulat tagjai részére mezőgazdasági vízhasznosítást, a táblán, illetve üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatást, természetvédelmi célú vízvisszatartást végezhet, amelyet a szolgáltatást igénybe vevők differenciált érdekeltségi hozzájárulással is finanszírozhatják.

 

IV.

A Társaság tevékenységi köre

 

A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08) szerint a Társulat tevékenységi köre:

 

36.00   Víztermelés, -kezelés, -ellátás

42.91   Vizi létesítmény építése (Főtevékenység)

 

V.

A Társulat működési területe

 

1.

A Társulat működési területe a Balatonnagyberek belvíz öblözete, amelyről a vizek természetes úton a befogadó Balatonfenyvesi belvíz átemelő egyesített szívócsatornába  jutnak, majd a szivattyúházi átemelés után a felvízcsatornába jut és amely területek felszín alatti vagy felszíni vizeire a társulati közcélú vízimunkák, megépített vízilétesítmények hatást gyakorolnak.

 

2.

A jelen alapszabály 1. számú mellékletét képezi az ingatlan-nyilvántartási térkép 1: 50.000 méretarányban kinyomtatott másolata helyszínrajzi ábrázolással, amely feltünteti a társulati műveket és a településeket is tartalmazó működési területet.

 

3.

A teljes működési terület egy területi egységet képez, amely megegyezik Kéthely, Buzsák, Táska és Balatonfenyves közigazgatási területének a működési területen belül található részével. Az egyetlen területi egységben 9 küldött megválasztására kerül sor.

 

4.

A működési terület nagysága: 6558 hektár 

 

VI.

A Társulat tagjai

 

1.

A társulat tagjai a működési területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant a tulajdonos által feljogosított használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéb szervezetek.  

 

2.

A Társulat tagjainak nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a természetes személy tag születési helyét, időpontját, anyja nevét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), és képviselt terült nagyságát hektárban a jelen alapszabály 2. számú melléklete tartalmazza.

 

3.

A tagok jogai és kötelezettségei:

 

A tag joga, hogy

 

a)         a társulat alapszabályában meghatározott módon küldöttet válasszon

b)         képviselője vagy küldöttje útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában, a határozatok meghozatalában;

c)         a társulatban személyesen - ha kizáró ok, illetőleg összeférhetetlenség nem áll fenn - tisztséget viseljen

d)         a tisztségviselőktől, a küldöttjétől a társulatot vagy a saját érdekeltségét, egyéb jogait vagy kötelezettségeit érintő ügyben felvilágosítást kérjen.

e)         a Társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott - jogszabályba vagy az alapszabályba ütköző - határozat felülvizsgálatát a bíróságtól kérje. A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló kereset a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A kereset indítására megállapított határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A kereset benyújtásának halasztó hatály nincs, a határozat végrehajtását azonban a bíróság felfüggesztheti. Nincs lehetőség a határozat bíróság előtti megtámadásának, ha a határozat meghozatalától több mint egy év eltelt.

f)          a hozzájárulás mértékének mérséklésére, vagy a megfizetés határozott időre történő felfüggesztésére vonatkozó kérelmet terjesszen az intézőbizottság elé.

g)         a Társulat működésével kapcsolatos észrevételeit a küldöttgyűlésnek, az intéző és az ellenőrző bizottságnak jelezze

h)         a Társulati jegyzőkönyvekbe, határozatokba, jelentésekbe, beszámolókba betekintsen.

 

A tag kötelezettsége, hogy

 

a)         személyesen vegyen részt a társulat minden olyan szervének tevékenységében, amelybe választották és azt elvállalta.

b)         a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez a küldöttgyűlés által megállapított a társulati hozzájárulást határidőre megfizesse.

 

4.

Ha a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló ingatlan tulajdoni vagy használati jogosultsága megszűnik, azt köteles a társulat intézőbizottságának írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony megszűnését vagy megváltozását igazoló okiratot, illetőleg annak másolatát, valamint - ha abból nem állapítható meg - a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépő új tag cégnevét és székhelyét, természetes személy esetében nevét, lakhelyét és anyja nevét, valamint területének nagyságát és a terület helyrajzi számát.

 

5.

A tag a részére megállapított társulati hozzájárulást annak a hónapnak az utolsó napjáig köteles megfizetni, amelyben a fenti bejelentést megtette. A bejelentés alapján a változást a tagnyilvántartásban kell rögzíteni, és erről a régi és az új tagot, az intézőbizottság elnöke a bejelentést követő 90 napon belül írásban értesíti.

 

 

6.

A társulat tagja kötelesek tűrni, hogy a társulat a tagok a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanokon található a társulati műveket megközelítse, a társulati művekkel kapcsolatos üzemeltetési és karbantartási feladatokat elvégezze.

 

VII.

Tagi adatok kezelése

 

1.

A társulat tagjainak nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a természetes személy tag születési évét, anyja nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), jogviszonyának jellegét (tulajdonos vagy használó), tagsági jogviszonyát megalapozó területének nagyságát első alkalommal az alapszabállyal egy időben, a tagok adataiban bekövetkező változásokat évente egy alkalommal, legkésőbb június 30-ig az illetékes cégbírósághoz kell benyújtani. A tagi adatok és ezek változásainak kezelésére a társulat közfeladata ellátása érdekében működésének időtartama alatt köteles és jogosult.

 

2.

A tagi adatokat alakuláskor és az adatokban bekövetkezett változások nyilvántartásának hitelessége érdekében évente egy alkalommal az arra hivatott állami szervek a társulat megkeresésére számítógépes adathordozón, díjmentesen bocsátják a társulat rendelkezésére. A társulat a közfeladatok ellátásához saját adatfeldolgozó eszközökkel a tagi adatok megállapítása érdekében díjmentesen a számítógépes ingatlan-nyilvántartásra csatlakozhat.

 

VIII.

A Társulat gazdálkodása, vagyona

 

1.

A társulat a tagok társulati hozzájárulásából, az állam és az érintett települési önkormányzat költségvetési hozzájárulásából, egyéb támogatásokból, továbbá a vállalkozásból származó eredményéből végzi közcélú tevékenységét.

 

2.

A társulat közfeladataihoz történő állami vagy önkormányzati hozzájárulás mértékéről, folyósításának feltételeiről a vagyonkezelői, üzemeltetői, illetve használati szerződésben kell rendelkezni. Az állami tulajdonú társulati művek üzemeltetéséhez, fenntartásához az állam normatív támogatást biztosít, amelynek felső határa a tárgyévre megállapított közcélú érdekeltségi hozzájárulás hektárra megállapított összege és a társulat hektárban kifejezett működési területe szorzatának fele.

 

3.

A normatív támogatás, a szerződésen alapuló állami és önkormányzati hozzájárulás, valamint a tagok hozzájárulása a társulat tulajdonába kerül.

 

4.

A Társulat közfeladata ellátásához szükséges elkülönített vagyona és a vállalkozásaiból származó nyeresége a tagok között nem osztható fel.

 

 

5.

A Társulat a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyonával gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet.

 

A Társulat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

 

6.

A közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyon nem terhelhető meg, nem vonható végrehajtás alá, azt a Társulat az értékének és mértékének csökkenése nélkül használhatja. A tárgyévben a közfeladat ellátásához juttatott pénzeszközt közfeladatai ellátására fordítja.

 

7.

A társulat a tartozásaiért a közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyonával nem felel, de küldöttgyűlési vagy intézőbizottsági határozattal az állami (önkormányzati) visszatérítendő támogatások, továbbá a közfeladat ellátását biztosító hitelek visszafizetésére az éves társulati hozzájárulás legfeljebb felét fedezetként felajánlhatja. A tagok a társulat tartozásaiért nem felelnek.

 

8.

A közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyon: a társulat nyilvántartásában kimutatott társulati művek, valamint a közfeladatok ellátásához a tárgyévben juttatott pénzeszköz, továbbá saját vagyonból a társulati művek értékének 8%-a.

 

9.

A Társulat az elkülönített vagyonáról a küldöttgyűlés által jóváhagyott tételes és évente aktualizált nyilvántartást köteles vezetni.

 

10.

A társulat jegyzett tőkéje megegyezik a társulat saját vagyonával. A társulat megalapítása során a társaság tagjai 31.500.000,-Ft összegű nem pénzbeli hozzájárulást bocsátanak a társulat rendelkezésére. A társulat saját vagyona és ebből kifolyólag a társulat jegyzett tőkéje a társulat megalapításakor összesen 31.500.000,-Ft. A nem pénzbeli hozzájárulásként szolgáltatott vagyontárgyak felsorolását és az egyes vagyontárgyak szolgáltatáskori értékét a jelen alapszabály 3. számú mellékletét képező lista tartalmazza.

 

IX.

A társulati hozzájárulás

 

1.

A Társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez hozzájárulni. A társulati hozzájárulás alap- és differenciált hozzájárulásból áll. A hozzájárulás összegét a küldöttgyűlés állapítja meg.

 

2.

Az alaphozzájárulás

 

A társulati alaphozzájárulást megalapozó területi egység: 1 hektár

 

A tag által fizetendő alap hozzájárulás összegét a küldöttgyűlés által évente meghatározott társulati alaphozzájárulást megalapozó területi egységre eső alap hozzájárulásnak és a társulati alap hozzájárulást megalapozó területi egységek számának a szorzata adja meg.

 

Az alaphozzájárulás hektáronkénti összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző naptári évre megállapított közcélú érdekeltségi hozzájárulás fele.

 

Erdő, rét, legelő, nádas, halastó művelési ágban nyilvántartott terület és kijelölt vízjárta külterület esetén a küldöttgyűlés az alaphozzájárulás mértékét legfeljebb felével mérsékelheti, más művelési ág és belterület esetén az alaphozzájárulás növelésének mértékéről a küldöttgyűlés határozhat.

 

3.

A differenciált hozzájárulás

 

A küldöttgyűlés a jelen alapszabályában foglaltak szerint differenciált hozzájárulást is megállapíthat. A differenciált hozzájárulás elveit az alapszabályban kell meghatározni, jellegéről és mértékéről a küldöttgyűlés dönt. A differenciált hozzájárulás jellege megállapítható területi, illetve egyéb jogcímen. Egyéb jogcím lehet különösen a védett érték, a többlet fenntartási, beruházási és fejlesztési igény. Egyéb jogcím esetében a differenciált hozzájárulást a tag tulajdonában vagy használatában álló terület nagyságától függetlenül is meg lehet állapítani.

 

Ahol a szilárd burkolatról koncentrálva történik a víz elvezetés a befogadó csatornába, ott a küldöttgyűlés jogosult az alap hozzájárulás háromszorosáig terjedő differenciált hozzájárulást megállapítani az alap hozzájáruláson felül tekintettel arra, hogy szilárd burkolatról koncentráltan érkező víz elvezetése jelentős többletköltséggel jár a társulat részére.

 

4.

Amennyiben a tag tulajdonában, illetve használatában álló ingatlanok összesített területe a társulat működési területén nem éri el a 8 (nyolc) hektárt, úgy az adott tagnak nem kell társulati hozzájárulást fizetnie.

 

5.

A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás, amelyet a tag a költségei között számolhat el. A hozzájárulás mértékét, jellegét, a befizetés időpontját és az ellátandó éves közfeladatok körét a küldöttgyűlés állapítja meg, amelyet a tagok a közfeladatok elvégzését megelőzően kötelesek megfizetni.

 

Az intézőbizottság az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét csak abban az esetben mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti, ha ez nem veszélyezteti a közfeladatok ellátását. A hozzájárulást a tagok pénzben kötelesek teljesíteni. A társulat küldöttgyűlése által elfogadott hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás megelőlegezett ellenértéke.

 

6.

A hozzájárulással kapcsolatos küldöttgyűlési határozatról a tagot az intézőbizottság elnöke írásban értesíti.

 

Az értesítésben meg kell jelölni:

 

a)         a fizetési kötelezettség jogalapját;

b)         a küldöttgyűlési határozat számát;

c)         a társulati hozzájárulás alapjául szolgáló egységre eső hozzájárulás általános forgalmi adóval növelt mértékét;

d)          a tag társulati hozzájárulás alapjául szolgáló egységeinek számát, mennyiségét;

e)          a hozzájárulás összegét;

f)           a befizetés módját;

g)         a befizetés határidejét;

h)         a befizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit;

i)          a jogorvoslati lehetőséget.

 

7.

A befizetett hozzájárulásról a társulat a befizetést követő hónap 10. napjáig számlát bocsát ki a tag részére.

 

8.

A társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a küldöttgyűlési határozatról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti.

 

9.

A késedelmes befizetés esetén a társulat késedelmi pótlék felszámítására jogosult, ennek mértékét a küldöttgyűlés határozza meg. A késedelmi pótlék mértéke megegyezik a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével.

 

10.

A határidőre be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulást és a megállapított késedelmi pótlékot az intézőbizottság elnökének megkeresésére az illetékes állami vagy helyi adóhatóság költségátalány megelőlegezése nélküli eljárásban, az adózás rendjéről szóló jogszabályok szerint a behajtás költségeivel növelten hajtja be, a befolyt összeget pedig a behajtási költségek levonása után negyedévenként a társulat számlájára utalja át.

 

11.

A megkeresésben közölni kell a végrehajtáshoz szükséges adatokat, különösen:

 

a)         a tag nevét;

b)         lakóhelyét, székhelyét;

c)         a tag hozzájárulásának alapjául szolgáló egységeinek számát, mennyiségét;

d)         a hozzájárulás összegét, a követelést megalapozó küldöttgyűlési határozat számát és az abban foglalt határidőt;

e)         a természetes személy tag részére költségvetési támogatást folyósító és ismert szervezet nevét, címét.

 

A végrehajtási eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság a köztartozásról haladéktalanul tájékoztatja a tag részére költségvetési támogatást folyósító szervezetet.

 

 

 

 

X.

A Társulat fennállása, üzleti év

 

1.

A Társulat határozatlan időre alakult.

 

2.

Az üzleti évek a naptári évvel azonosak.  

 

XI.

Küldöttválasztás

 

1.

A küldötteket első alkalommal az alakuló közgyűlés választja meg határozatlan időre. Az alakuló közgyűlés 1 küldöttet az önkormányzatok és egyéb szervezetek javaslata alapján, 1 küldöttet a legfeljebb 500 hektár területtel rendelkező mezőgazdasági termelő szervezetek és mezőgazdasági magántermelők javaslata alapján, míg a fennmaradó 7 küldöttet az 500 hektárt meghaladó területtel rendelkező mezőgazdasági termelő szervezetek javaslata alapján választja meg. Amennyiben valamelyik fentiekben meghatározott csoportba tartozó érdekeltek nem élnek a küldöttjelölt állítási jogukkal, úgy az adott csoport helyett a másik két csoportba tartozó érdekeltek jogosultak küldöttjelöltet állítani. Ezt követően a küldöttek megválasztása a Társulat teljes működési területét megtestesítő egyetlen területi egységben megtartásra kerülő küldöttválasztó fórumon történik.

 

2.

A küldöttválasztó fórum összehívásáról és lebonyolításáról a Társulat intézőbizottságának elnöke a társulat Honlapján és a területi egység valamennyi önkormányzatának hirdető tábláján közzétett felhívással gondoskodik.

 

3.

A küldöttválasztó fórumot az intézőbizottság elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le. A küldöttválasztó fórumon jelenléti ívet kell vezetni, és jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

 

- a küldöttválasztó gyűlés helyét, idejét;

- a jelenlevő, illetőleg a képviselt tagok számát,

- a küldöttválasztó gyűlésen hozott küldöttválasztó határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent (képviselt) tagok milyen arányban szavazták meg;

- a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét.

 

A jelenléti ívet a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, ideértve a tagok képviseletére adott meghatalmazásokat is. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a küldöttválasztó fórum által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető.

 

4.

A küldöttválasztó fórumon megjelent tagok az önkormányzatok és egyéb szervezetek részéről 1 küldöttet, a legfeljebb 500 hektár területtel rendelkező mezőgazdasági termelő és mezőgazdasági magántermelő szervezetek részéről 1 küldöttet és az 500 hektárt meghaladó területtel rendelkező mezőgazdasági termelő szervezetek részéről 7 küldöttet választhatnak.

 

5.

A küldöttválasztó fórumon a tagot magánokiratba foglalt meghatalmazással más személy is képviselheti.  A küldöttválasztó fórum napirendje a küldött vagy küldöttek megválasztása.

 

 

6.

A szabályszerűen összehívott küldöttválasztó fórum az azon megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

 

7.

A küldöttet vagy küldötteket a küldöttválasztó fórumon a jelen lévő tagok az általuk képviselt területnagysággal, egyszerű többséggel, nyílt szavazással határozatlan időre választják meg. Amennyiben a jelen alapszabályban meghatározott létszámnál több küldöttet jelölnek, a küldöttekről jelölésük sorrendjében kell szavazni és a legtöbb szavazatot elnyert küldött vagy küldöttek kerülnek megválasztásra.

 

8.

Eredménytelen küldöttválasztás esetén a megismételt küldöttválasztó fórumot az intéző bizottság elnöke legkésőbb a következő gazdasági évben megtartásra kerülő küldöttgyűlés előtt összehívja. 

 

9.

Ha a küldött tisztsége bármely okból megszűnik, a tagok a küldöttválasztó fórumon a soron következő küldöttgyűlés előtt, a fenti szabályok szerint az adott küldött helyett új küldöttet választanak.

 

XII.

A küldöttgyűlés

1.

A Társulat legfőbb szerve a küldöttgyűlés, amely évente legalább egyszer, az adott év május 31. napjáig ülést tart. A küldöttgyűlés tagjai a Társulat teljes működési területét megtestesítő egyetlen területi egységben megválasztott 9 küldött, továbbá a tisztségviselők, akik a küldöttgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek.

 

A társulat küldöttgyűlésén a társulat tagjai, a társulat igazgatója, a területileg illetékes mezőgazdasági és vízügyi igazgatási szervezetnek, valamint a társulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője tanácskozási joggal vehetnek részt.

 

2.

A megválasztott küldöttek nevét, lakóhelyét, a képviselt tagok számát, és a képviselt terület nagyságát hektárban a jelen alapszabály 4. számú melléklete tartalmazza.

 

3.

A küldöttgyűlést az intézőbizottság elnöke hívja össze a Társulat székhelyére vagy a működési területen található bármely olyan helyre, amely alkalmas küldöttgyűlés megtartására. Ha az intézőbizottság elnöke a küldöttgyűlés összehívását elmulasztja, úgy az ellenőrző bizottság elnöke jogosult a küldöttgyűlést összehívni. Az illetékes hatóság és a társulatok országos érdekképviseleti szervezete kezdeményezheti, hogy az illetékes cégbíróság intézkedjen a küldöttgyűlés összehívása érdekében. Össze kell hívni a küldöttgyűlést, ha a társulat tagjainak több mint 10%-a, vagy a küldöttek több mint fele a napirend megjelölésével írásban kéri.

 

4.

A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal,  a küldöttgyűlés tagjainak, a területileg illetékes mezőgazdasági és, vízügyi igazgatási szervezetnek, a társulatok érdekképviseleti szervezetének, valamint a társulat azon tagjainak, akik a küldöttgyűlést kezdeményezték ki kell küldeni, és a területileg illetékes települési önkormányzatoknál hirdetmény formájában is közzé kell tenni.

 

5.

A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttgyűlés tagjainak több mint fele, személyesen megjelenik és a megjelent küldöttek a társulat működési területének több mint felét képviselik.

 

6.

Ha a küldöttgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent küldöttek számára és az általuk képviselt terület nagyságára való tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelenség miatt megismételt küldöttgyűlés összehívása az eredeti küldöttgyűlési meghívóval 30 perccel későbbi időpontra egyébként az eredeti küldöttgyűlés összehívására vonatkozó szabályok szerint történik.

 

7.

A küldöttgyűlést az intézőbizottság elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le. Az intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a küldöttgyűlés levezetésére a felügyelő bizottság elnöke tesz személyi javaslatot a küldöttgyűlés felé.

 

8.

Az érdekeltek a társulat megalapításról a 2009. évi CXLIV. törvény 18.§ (1) bekezdése értelmében az érdekeltségi egység aránya szerint számított kétharmados többséggel döntenek.

 

A tagokra fizetési kötelezettséget megállapító küldöttgyűlés határozata meghozatalánál a küldöttgyűlés tagjai az általuk képviselt társulati hozzájárulás alapjául szolgáló terület nagysága arányában, minden egyéb ügyben egyenlő arányban szavaznak.

 

9.

A küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással és megjelenteket megillető szavazatok egyszerű többségével hozza meg.

 

10.

Az alapszabály módosításához a jelen lévő küldöttek legalább kétharmadának, a társulat megszüntetéséhez, egyesüléséhez, szétválásához, a csatlakozáshoz, illetve a kiváláshoz a küldöttgyűlés összes tagjának legalább 75%-ának a szavazatára van szükség.

 

A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

a)         alapszabály módosítása;

b)         a társulat megszüntetésének, szétválásának, egyesülésének, illetőleg a kiválás és a belépés engedélyezése

c)         a tagok fizetési kötelezettségének megállapítása (éves társulati hozzájárulás mértéke, differenciált társulati hozzájárulás elvei és mértéke)

d)         a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, módosítása;

e)         a tisztségviselők megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, felmentése, költségtérítésének és díjazásának megállapítása;

f)          a társulat közfeladatainak éves ütemezése, valamint az ár- és belvízvédekezési tartalék mértékének meghatározása;

g)         a közfeladatok ellátásához szükséges - a törvényben meghatározott mértékű - elkülönített vagyon meghatározása, nevesítése

h)         az éves beszámoló, illetőleg egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyása;

i)          társulat éves feladattervének és költségvetésének elfogadása

j)          gazdasági társaságba való belépés, vagy gazdasági társaság alapítása;

k)         amit jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

 

11.

Rendkívüli küldöttgyűlést kell tartani, ha

 

a)         az intéző- vagy a felügyelő bizottság tagjainak száma a határozatképességhez szükséges létszám alá csökken;

b)         az intézőbizottság elnöke lemond, vagy tisztsége bármely okból megszűnik;

c)         az intézőbizottság vagy annak elnöke szükségesnek tartja;

d)         a társulat tagjainak több mint 10%-a vagy a küldöttek több mint fele a napirend megjelölésével írásban kéri.

 

12.

A küldöttgyűlésen jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

 

  1. a küldöttgyűlés helyét és idejét
  2. a küldöttgyűlés megjelent tagjainak a számát és az egyes küldöttek által képviselt területi egység méretét.

c)      a küldöttgyűlésen hozott határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a küldöttgyűlés megjelent tagjai milyen arányban szavazták meg

d)       a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét

 

A határozatképességet igazoló iratokat a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.

 

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a küldöttgyűlés által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető. A jegyzőkönyv másolatát a Társulat nem köteles a tagok részére megküldeni, de bármely tag költségtérítés ellenében másolatot igényelhet a jegyzőkönyvről.

 

A küldöttgyűlések határozatairól nyilvántartást kell vezetni, és a jegyzőkönyveket a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni.

 

XIII.

Az intézőbizottság

1.

A társulat irányító szerve az intézőbizottság. Az intézőbizottság elnöke és tagjai vezető tisztségviselők. Az intézőbizottság elnökét és legalább 2 tagját a küldöttgyűlés a társulat tagjai közül egyszerű többséggel öt évre választja meg. Az intézőbizottság elnöke és tagjai újraválaszthatóak.

 

2.

Az intézőbizottság gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról és dönt a társulatot, illetőleg a Társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés hatáskörébe. A jogszabályok, az alapszabály, egyéb szabályzatok, valamint a küldöttgyűlés határozatainak megtartásával vezeti és irányítja a társulat működését.

 

3.

Az intézőbizottság elnöke:

 

Név:                                        Csató András

Lakcím:                                   HU-2040 Budaörs, Víg u. 64.

Anyja neve:                             Estók Jólán

Megbízás időtartama:               2010. július 14-től 2015. július 14-ig.

 

Az intézőbizottság tagjai:

 

Név:                                        Csáki Zsolt

Lakcím:                                   HU-8646 Balatonfenyves, Kossuth u. 53.

Anyja neve:                             Csáki Anna

Megbízás időtartama:               2010. július 14-től 2015. július 14-ig.

 

Név:                                        Nagy Tamás

Lakcím:                                   HU-8646 Balatonfenyves, Úttörő u. 60.

Anyja neve:                             Horváth Margit

Megbízás időtartama:               2010. július 14-től 2015. július 14-ig.

 

4.

Az intézőbizottság

 

a)         gondoskodik a társulat éves feladattervének és költségvetésének elkészítéséről, javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek azok elfogadására, vagy módosítására;

b)         gondoskodik a társulat gazdálkodásának irányításáról, a társulati vagyon megóvásáról és tulajdonának védelméről;

c)         gondoskodik az éves mérleg elkészítéséről, biztosítja a felügyelőbizottság ez irányú vizsgálatának feltételeit, valamint azt, hogy az éves mérleget a küldöttgyűlés megvitassa és döntsön annak elfogadásáról;

d)         gondoskodik a tagi nyilvántartásról és a változások átvezetéséről;

e)         biztosítja a jóváhagyott éves feladatterv gazdaságos, műszakilag megfelelő végrehajtásának feltételeit;

f)         biztosítja a tagok jogainak érvényesülését, elősegíti kötelezettségeik teljesítését;

g)         figyelemmel kíséri a társulat pénz- és hitelgazdálkodását;

h)         előkészíti a küldöttgyűlés által tárgyalandó ügyeket és kidolgozza a határozati javaslatokat;

i)          beszámol a küldöttgyűlésnek a társulati terv teljesítéséről, a társulat vagyoni helyzetéről, továbbá a két küldöttgyűlés közötti időben a tett intézkedésekről;

j)          az alapszabályban meghatározott feltételek esetén kérelemre a társulati hozzájárulást mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti, az intézőbizottság ezt a jogát az igazgatóra átruházhatja.

 

 

5.

Az intézőbizottság az ügyrendjét a jogszabályok és az alapszabály keretei között maga állapítja meg. Az intézőbizottság elnöke köteles legalább negyedévente az ügyrendben, illetve az alapszabályban meghatározott módon, összehívni az intéző bizottságot. Az intézőbizottság üléseit az elnök vezeti. Az intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén az intézőbizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti le. Az intézőbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjai több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Az intézőbizottság üléseire az igazgatót és a felügyelő bizottság elnökét meg kell hívni, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

 

6.

Az intézőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az intézőbizottság elnöke (az ülést levezető elnök) és a jegyzőkönyvvezető ír alá. Az intézőbizottság üléséről készült jegyzőkönyv eredeti példányát és mellékleteit a társulat köteles külön gyűjtőben megőrizni. A jegyzőkönyv nem selejtezhető;

 

7.

Az intézőbizottság üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendet, az ülésen elhangzott beszámolók, illetve hozzászólások lényegi tartalmát, az intézőbizottság bármely tagjának a meghozott határozattól eltérő álláspontját, a meghozott határozatokat folyamatos sorszámozással megjelölve, és ha azok jellege megkívánja, a határozatok végrehajtási határidejét a felelősök nevének feltüntetésével. Az intézőbizottság üléséről készült jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az összes melléklettel együtt a felügyelőbizottság elnökének meg kell küldeni.

 

8.

Az intézőbizottság határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik, hogy a végrehajtást igénylő ügyekkel kapcsolatban mikor és milyen intézkedések történtek.

 

XIV.

Az intézőbizottság elnöke

 

1.

Az intézőbizottság elnöke egyben a társulat elnöke.

 

 

2.

Az intézőbizottság elnöke a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más belső szabályzatnak, valamint a küldöttgyűlés és az intézőbizottság határozatinak megfelelően irányítja a társulatot. Az intézőbizottság ülései közötti időszakban dönt azokban az ügyekben, amelyek jogszabály, vagy az alapszabály rendelkezései szerint nem tartoznak a küldöttgyűlés illetőleg az intézőbizottság hatáskörébe.

 

3.

Az intézőbizottság elnöke

 

a)         irányítja a közfeladat végrehajtását, és folyamatosan ellenőrzi annak teljesítését;

b)         gondoskodik a társulati feladatok költségfedezetének biztosításáról, és folyamatosan ellenőrzi a költségvetés betartását;

c)         gyakorolja az igazgató feletti munkáltatói jogokat;

d)         gondoskodik a tagok kiértesítéséről a 49. § (1) bekezdése szerint;

e)         gondoskodik a határidőre be nem fizetett társulati hozzájárulások behajtásáról;

f)          gondoskodik a pénz- és hitelgazdálkodással kapcsolatos tennivalók időben történő elvégzéséről, a társulati vagyon kezeléséről és nyilvántartásáról;

g)         gondoskodik a küldöttgyűlés és az intézőbizottság elé terjesztendő javaslatok, jelentések és beszámolók elkészítéséről, továbbá a küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatok végrehajtásáról;

h)         gondoskodik arról, hogy a társulat tagjairól nyilvántartást vezessenek és a változást, az éves küldöttgyűlést követő 30 napon belül az illetékes cégbírósághoz benyújtsák;

i)          összehívja a küldöttgyűlést, a rendkívüli küldöttgyűlést és az intézőbizottsági ülést;

j)          beszámol a küldöttgyűlésnek és az intézőbizottságnak a közfeladat teljesítéséről, a társulat vagyoni helyzetéről, az ügyviteléről, valamint a küldöttgyűlések és az intézőbizottsági ülések között általa hozott legfontosabb intézkedésekről;

k)         rendszeresen és részletesen tájékoztatja a felügyelőbizottságot a társulat működéséről;

l)          a felügyelőbizottság elnökével együttműködik a társulati feladatokkal kapcsolatos panaszok és bejelentések kivizsgálásában és a vizsgálatok eredménye alapján szükség szerint intézkedik;

m)        ha az intéző-, illetve felügyelőbizottság a jogszabályban vagy az alapszabályban megállapított feladatait nem kielégítően látja el, az intézőbizottság elnöke köteles a bizottságnak vagy egyes tagjainak visszahívására a küldöttgyűlés felé javaslatot tenni;

n)         tevékenységéről a küldöttgyűlésnek évente beszámol;

o)         levezeti a küldöttgyűlést és az intézőbizottsági üléseket.

 

XV.

A felügyelő bizottság

1.

A társulat ellenőrző szerve a felügyelő bizottság. A felügyelőbizottság elnökét és legalább 2 tagját a társulat tagjai közül a küldöttgyűlés választja meg egyszerű többséggel öt évre. A felügyelőbizottság elnöke és tagjai újraválaszthatóak.

 

2.

A felügyelőbizottság feladata a társulat tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés. A felügyelőbizottság rendszeresen ellenőrzi a társulat működését, a jogszabályok, az alapszabály, a szervezeti és működési szabályzat és más belső szabályzatok megtartását, továbbá a küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatok végrehajtását.

 

3.

A felügyelő bizottság elnöke:

 

Név:                                       Oliver Hahnenkamm

Lakcím:                                   DE-91741-Theilenhofen, Berg Strasse 16.

Anyja neve:                             Renate Börlein

Megbízás időtartama:               2010. július 14-től 2015. július 14-ig.

 

A felügyelő bizottság tagjai:

 

Név:                                        Bene Zsolt

Lakcím:                                   8646 Balatonfenyves, Imremajor

Anyja neve:                             Czakó Edit

Megbízás időtartama:               2010. július 14-től 2015. július 14-ig.

 

Név:                                        ifj. Bene István

Lakcím:                                   8646 Balatonfenyves, Imremajor

Anyja neve:                             Czakó Edit

Megbízás időtartama:               2010. július 14-től 2015. július 14-ig.

 

4.

A felügyelőbizottság feladatai:

 

a)         rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz-, hitel- és anyaggazdálkodását, továbbá a dolgozók létszámára, bérére, munkavédelmére vonatkozó rendelkezések, illetve előírások megtartását, és ezekkel kapcsolatos megállapításait írásban - a vizsgálati jegyzőkönyv megküldése útján - haladéktalanul közli a társulat elnökével;

b)         testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évenként pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát, valamint anyagkezelését. Megállapításairól jegyzőkönyvet készít;

c)         szükség esetén javaslatot tesz a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására;

d)         indokolt esetben a küldöttgyűlés felé javaslatot tesz az intézőbizottság elnökének vagy tagjainak visszahívására, alkalmazottak tekintetében felelősségre vonást kezdeményezhet;

e)         véleményezi a küldöttgyűlés elé terjesztett beszámolókat és jelentéseket;

f)          jogosult a társulat működésével kapcsolatos bármely ügyben vizsgálatot tartani, ellenőrzése alól a társulat ügyei nem vonhatóak ki.

 

5.

A felügyelő bizottság az ügyrendjét  a jogszabályok és az alapszabály keretei között maga állapítja meg.

 

6.

A társulat tevékenységére vonatkozó megállapításairól a küldöttgyűlésnek évente beszámol. A küldöttgyűlés a társulat éves beszámolójáról, illetőleg egyszerűsített éves beszámolójáról csak a felügyelő bizottság megállapításainak ismeretében határozhat.

 

A felügyelő bizottság az intézőbizottsághoz fordul, ha annak hatáskörét az ellenőrzése kapcsán tett megállapítása érinti.

 

7.

A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van.  A felügyelő bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazta dönt.

 

 

 

8.

A felügyelőbizottság üléseit a felügyelőbizottság elnöke hívja össze és vezeti le az ülést. A felügyelőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a felügyelőbizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti le. A felügyelőbizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendeket, a hozzászólások lényeges tartalmát, a hozott határozatokat folyamatos sorszámozással megjelölve, és - ha azok jellege megkívánja - a határozatok végrehajtási határidejét a felelős nevének feltüntetésével. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv vezetője és a felügyelőbizottság elnöke írja alá.

 

9.

A felügyelőbizottság vizsgálatairól, az ezek során megtett megállapításairól jegyzőkönyvet kell készíteni. A felügyelőbizottság vizsgálati jegyzőkönyvét ismertetni kell a vizsgálatban érdekelt személyekkel, akik a jegyzőkönyv tartalmára észrevételeket tehetnek.

 

10.

A felügyelőbizottsági ülések és vizsgálatok jegyzőkönyveit, továbbá azok mellékleteit a társulat külön gyűjtőben köteles megőrizni. A jegyzőkönyvek nem selejtezhetők.

 

XVI.

A felügyelő bizottság elnöke

 

1.

A felügyelőbizottság elnöke vezető tisztségviselő. Összehangolja és irányítja a társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést. A felügyelőbizottság elnökének akadályoztatása esetén helyette a korelnök, azaz a felügyelő bizottság legidősebb tagja jár el.

 

E jogkörén belül a felügyelőbizottság elnöke

 

a)         rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz- és anyaggazdálkodását, testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évenként pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát, anyagkezelését, műhelyeit, raktárait, és a vizsgálatról jegyzőkönyvet készít;

b)         a küldöttgyűlés megbízása alapján, az intézőbizottság, illetőleg az elnök felkérésére célvizsgálatot végez;

c)         megvizsgálja a társulat zárszámadását, erről és az éves ellenőrző tevékenységéről beszámol a küldöttgyűlésnek;

d)         összehívja a küldöttgyűlést, ha az intézőbizottság elnöke ezen kötelezettségének nem tesz eleget, illetőleg javaslatot tesz a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására.

 

2.

A felügyelőbizottság elnöke az intézőbizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

 

 

XVII.

A társulat tisztségviselői 

1.

A társulat tisztségviselői:

 

a)         intézőbizottság elnöke, tagjai (vezető tisztségviselők)

b)         felügyelő  bizottság elnöke (vezető tisztségviselő), tagjai

 

2.

A tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések:

 

A tisztségviselő csak a társulat nagykorú, cselekvőképes tagja – jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szerv esetén annak képviselője – lehet, aki nem áll jogerős bírósági ítélet alapján a közügyektől eltiltás hatálya alatt. Egy tag két tisztségre nem választható. A tisztségviselők és az igazgató nem lehetnek egymásnak a Ptk. szerint közeli hozzátartozói, valamint a tisztségviselő nem lehet a társulat igazgatója.

 

3.

A tisztségviselők tisztségüket a jogszabályokban, az alapszabályban, a társulat belső szabályzataiban, a küldöttgyűlés, az intézőbizottság és a felügyelőbizottság határozataiban foglaltak szerint kötelesek ellátni. A tisztségviselők jogszabályba, alapszabályba, a társulat belső szabályzataiba, küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatokba ütköző cselekedeteikkel a társulatnak szándékosan okozott kárért egyetemlegesen, a gondatlan károkozásért közrehatásuk arányában felelnek. A tisztségviselők a társulat küldöttgyűlése által az éves költségvetésben jóváhagyott összeg mértékéig tiszteletdíjban, költségtérítésben részesülhetnek.

 

4.

A tisztségviselőt fel kell menteni, ha

 

a)         tisztségéről lemondott,

b)         a tisztség betöltését kizáró ok következett be,

c)         a jogszabályban illetőleg az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenség áll fenn és azt az érintett felhívásra nem szüntette meg,

d)         a tisztség betöltésére alkalmatlanná vált.

 

Ha az alkalmatlanság a tisztségviselő tisztségének ellátásával vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a küldöttgyűléstől nem várható el.

 

5.

A tisztségviselőt a küldöttgyűlés visszahívja, ha a közügyektől jogerősen eltiltották.

 

6.

A társulat tisztségviselője írásbeli bejelentéssel tisztségéről bármikor lemondhat. Ez esetben a küldöttgyűlés a bejelentés időpontjára visszamenő hatállyal menti fel a tisztségviselőt.

 

Az intézőbizottság elnöke lemondását a felügyelőbizottság elnökének köteles bejelenteni, a többi tisztségviselő az intézőbizottság elnökének jelenti be a lemondását.

 

Ha a tisztségviselői helyek bármilyen okból megüresednek a soron következő küldöttgyűlésen gondoskodni kell a tisztségviselők alapszabály szerinti számának választással történő helyreállításáról.

 

Az intézőbizottság elnökének lemondása esetén 90 napon belül összehívott küldöttgyűlésen kell az új elnököt megválasztani.

 

Amennyiben a felügyelőbizottság elnökének tisztsége szűnik meg, úgy feladatait az új elnök megválasztásáig a felügyelő bizottság korelnöke, azaz a felügyelő bizottság legidősebb tagja látja el.

XVIII.

A társulat igazgatója

 

1.

A társulat szakmai és gazdasági tevékenységének irányítását az alapszabályban és a társulat belső szabályzataiban meghatározottak szerint a társulat igazgatója látja el.

 

2.

A társulat igazgatója a tevékenységét, határozatlan időre szóló munkaszerződés vagy egyéb jogviszony alapján végzi. A munkaszerződéssel alkalmazott igazgatóra a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései vonatkoznak.

 

3.

A társulat igazgatója felett az intézőbizottság elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat.

 

4.

A társulat munkavállalói felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat.

 

XIX.

A társulat vállalkozási tevékenysége

 

A társulat a közfeladati ellátását elősegítő vállalkotási tevékenységet is folytathat.

 

A társulat vállalkozási tevékenységét a küldöttgyűlés határozza meg.

 

A társulat vállalkozási tevékenységét egyszemélyi felelőséggel az intézőbizottság elnöke irányítja.

 

XX.

A társulatok képviselete 

 

A társulatot az intézőbizottság elnöke és az igazgató külön külön önállóan képviseli.

 

A cégjegyzés akként történik, hogy a Társaság kézzel írt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá a cégjegyzésre jogosult személy önállóan ír alá a hiteles cégaláírási nyilatkozatnak megfelelően.

 

XXI.

Csatlakozás a társulathoz, belépés

1.

Csatlakozáskor a társulat működési területe azon területtel bővül, amelyen az érdekeltek több mint kétharmada az alakulás szabályai szerinti szándéknyilatkozatban nyilvánítja ki, hogy az adott társulat tagja kíván lenni. A csatlakozásról a társulat küldöttgyűlése az alapszabály egyidejű módosításával határoz.

 

 

 

2.

Amennyiben új ingatlantulajdonos természetes vagy jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéb szervezetek lépnek be a már működő társulatba, a társulat működési területe a belépő tagok által képviselt területtel bővül ki.

 

3.

A működési terület kibővítésénél a területileg illetékes vízügyi igazgatási szervezet véleményét figyelembe kell venni. A belépésről a társulat küldöttgyűlése az alapszabály egyidejű módosításával határoz.

 

XXII.

A társulat megszűnése.

 

1.

Jogutódlással szűnik meg a társulat egyesülés és szétválás esetén. Társulatok egyesülése esetén két vagy több társulatból egyetlen jogutód társulat keletkezik. Az egyesülés történhet összeolvadással vagy beolvadással. Társulat szétválása esetén a társulat két vagy több társulatra válik szét.

 

2.

A társulat jogutód nélkül megszűnik, ha

 

a)         elhatározza a jogutód nélküli megszűnését (feloszlását);

b)         a társulatot a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;

c)         a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;

d)         a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését.

 

A társulat megszűnését követően az új társulat megalakulásig a társulat elkülönített vagyonát a vízgazdálkodásért felelős illetékes állami szervezet felelős őrzésbe veszi át és külön törvény szerint gondoskodik a társulati művek működtetéséről. Ez a szervezet a megszűnt társulat működési területén megalakuló új társulat(ok) részére az elkülönített vagyont térítésmentesen, területarányosan adja át a közfeladat ellátási kötelezettségével.

 

XXIII.

Záró rendelkezések

 

1.

Amennyiben a jelen alapszabály valamely rendelkezése érvénytelen, ez nem érinti az alapszabály többi rendelkezésének érvényességét. A tagok az érvénytelen rendelkezést haladéktalanul olyan érvényes rendelkezéssel pótolják, amely az érvénytelen rendelkezés gazdasági céljához legközelebb áll.

 

 

2.

A társulat a cégjegyzékbe való bejegyzésével a bejegyzés napján jön létre. Működését, gazdasági tevékenységét csak jogerős cégbejegyzést követően kezdheti meg. A társulat törvényességi felügyeletét a cégbírósági nyilvántartásba vételét követően a cégbíróság látja el. A társulat közfeladatainak ellátása feletti szakmai felügyeletet a mezőgazdasági vízgazdálkodásért felelős miniszter látja el.

 

3.

A Társulat tagja a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének (1116 Budapest, Fehérvári út 108-112., Telefon: 203-2088, Telefax: 371-0512, E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ). A Szövetségben a társulatot az intéző bizottság elnöke vagy az igazgató képviseli.

 

4.

Ezen Alapszabályban nem érintett kérdések tekintetében a társulatra vonatkozó jogszabályok és a belső szabályzatok az irányadóak.

 

Kelt: Balatonfenyves, 2010. július 14.

 

Mellékletek:

 

1. sz. melléklet: A működési területet ábrázoló térkép

2. sz. melléklet: Taglista

3. sz. melléklet: Apport lista

4. sz. melléklet: Küldöttlista

 

 

Csató András                                                         Dr. Varnyú Viktor

 a szervező bizottság elnöke                                                 jegyzőkönyvvezető

 

 

 

                        Csáki Zsolt                                                 Berek Kft./Oliver Hahnenkamm

                 jegyzőkönyv-hitelesítő                                                 jegyzőkönyv-hitelesítő

 

 

 

 

Ellenjegyezte:

 

 

Névnap

Ma 2019. szeptember 15., vasárnap van.
Enikő és Melitta napja van, holnap Edit napja lesz.

Események

szeptember 2019
H K SZ CS P SZ V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6