A Csongrád Megyei Gazdakörök gyűléséről az egyik napilapban augusztus 13-án megjelent tudósítás szerint dr. Budai Gyula a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára többek között az alábbi véleményét osztotta meg hallgatóságával.
„Államosítják a vízitársulatokat, amelyek nem képesek biztosítani a belvízelvezetés és az öntözés feltételeit….” a vízitársulatok az előző kormányzathoz kötődnek, a szocialista klientúra részei….. aki befizeti a vízitársulatok által jelenleg is kért hozzájárulást, annak elment az esze….”
Amennyiben a fenti mondatrészek nem hangzottak el a VM államtitkárának szájából, akkor a Vidékfejlesztési Minisztériumnak haladéktalanul helyreigazítást kell kérnie. Amennyiben dr. Budai Gyula valójában ezeket mondta hallgatóságának, akkor elnézést kel kérnie a Magyarország egyik legrégibb civil szerveződésének, a 202 éves múltra visszatekintő vízitársulatok tagjaitól, mert:
A vízitársulatok az 1948-1957. közötti államosított időszak kívételével, több mint kétszáz év óta ellátják a területi vízgazdálkodás, ezen belül a belvízelvezetés és az öntözés rájuk háruló feladatait még úgy is, hogy 2011. évi XC. törvény az évi közel 5 milliárd forintnyi kötelező, adók módjára behajtható köztartozásként meghatározott társulati hozzájárulás lehetőségét megszüntette és a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési törvényében 3,5 milliárd forintot, a 2012. évi költségvetési törvényben 2012. évre mindössze 226 millió forint forrást biztosított a 82 vízitársulat által ellátandó területi vízgazdálkodási közfeladatok ellátására, holott a valós igény 12-17 milliárd forint lenne.
Az igazság érdekében itt kell jelezni, hogy a Kormány a 1155/2012. (V. 16.) Korm. határozatával a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból 2246,1 millió forintot csoportosított át a vízitársulatok által ellátott közfeladatok ellátása érdekében, de az is az igazsághoz tartozik, hogy a vízitársulatok 2012. évben a mai napig még egyetlen fillért sem láttak a költségvetési forrásból
A vízitársulatok működését szabályozó 2009. évi CXLIV. törvény 41. § (1) bekezdése szerint a társulat az állam és az érintett települési önkormányzat költségvetési hozzájárulásából, egyéb támogatásokból, továbbá a vállalkozásból származó eredményéből végzi közcélú tevékenységét. Vélhetően a törvényalkotó jól látta, hogy a költségvetés a területi vízgazdálkodási feladatok tíz milliárd forint nagyságrendű finanszírozását nem képes biztosítani, ezért a 2011. évi XXII. törvénnyel módosított 2009. évi CXLIV. törvény 2011. március 30-től hatályos 30. § (1) bekezdés c) pontja kimondja,hogy a vízitársulat küldöttgyűlésének hatáskörébe tartozik a tagok részéről fizetendő egyéb támogatások jellegének és mértékének meghatározása. A tag jogainak és kötelezettségeinek meghatározását pedig e törvény 9.§ (2) d./ pontja az alapszabályban rendezendő kérdések körébe, így a küldöttgyűlés hatáskörébe utalja.
Amennyiben a vízitársulatok eleget kívánnak tenni a hatályos törvényi előírásoknak és tagjaik igényének megfelelően működési területükön az üzemeltetésükben lévő, de állami és önkormányzati tulajdonú közcélú vízgazdálkodási művek üzemképességét biztosítani kívánják, élniük kell a törvényi lehetőséggel, mert a vízitársulatok csak az egyéb támogatás jellegének és mértékének megállapításával tudják biztosítani a rájuk bízott vízgazdálkodási közfeladatok ellátását.
dr. Varga Árpád
öntözéses-meliorációs mérnök, jogtanácsos
< Előző | Következő > |
---|
Legtöbbször olvasott